Hasonló tartalom

2016. március 31., csütörtök

Reneszánsz ember

http://www.hetek.hu/arcok/201602/a_reneszansz_ember

http://www.hetek.hu/arcok/201602/a_reneszansz_ember

Pálhegyi Ferenc nekrológja

http://www.parokia.hu/hir/mutat/7154/



Elhunyt Pálhegyi Ferenc pszichológus

Elhunyt Pálhegyi Ferenc gyógypedagógus, pszichológus, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetője. 81 éves volt. „Nagyon fontos az élő hit. Az is élő hit, ha kimondja az ember, hogy Isten jó, amikor a betegség nagyon rossz" – mondta nem sokkal a halála előtt egy beszélgetésben.

Pálhegyi Ferenc öt hónappal ezelőtt „Csakzértis házasság!" című könyvének bemutatóján szólt súlyos betegségéről is.
„Először is hálás vagyok Istennek, hogy elmúltam nyolcvanéves. Az alapbetegségem csontvelő eredetű leukémia. 2014 novemberében a hematológus orvos azt mondta, hogy rossz irányba fordult a betegségem és még három-négy hónapot prognosztizált az életemből. Mivel tudtam, hogy nincs sok időm, azt gondoltam, hogy megírom még ami bennem van és fontos. Így született a Kalauz a bibliai lelkigodozáshoz című könyvem, de miután elkészült, és még mindig életben voltam, összegyűjtöttem néhány előadásom anyagát, azt kiegészítve született a Csakazértis házasság! című könyvem. (...) Azt gondoltam, ha Isten azt akarja, hogy még itt legyek a földön, akkor ezt megtudja adni nekem. Isten megtapasztaltatta velem, amit eddig is tudtam, hogy ami a Bibliában van, az igaz. Úgy vagyok vele, hogy a mennyországot nem lehet lekésni. Előbb-utóbb találkozom majd olyan emberekkel, akik talán éppen most várják, hogy befejezzék a földi életet. Nem sietek, de ha Isten szólít, megyek. Nem gondolom, hogy a mennyország csupa láblógatás lesz. Az Úr Jézus egyik példázatában azt mondja a király a szolgának: jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be a te urad ünnepi lakomájára.
Úgy képzelem a mennyországot, hogy először lesz egy nagy ünnepi lakoma, aztán valamilyen szolgálat következik. Engem Isten egy időre meggyógyított, aztán egy napon azt mondja, gyere hozzám, mert most már itt van dolgod."
Pálhegyi Ferencet 2016 húsvéthétfőjén hívta magához Teremtője.

Életrajz
Pálhegyi Ferenc 1935. április 14-én született Sepsiszentgyörgyön. Szülei egyszerű emberek voltak, édesapja szabómesterként dolgozott, édesanyja irodai alkalmazott volt. Húga tíz évvel később született. Gyermekéveit Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Besztercén töltötte. Édesapját a II. világháború utolsó éveiben katonai szolgálatra hívták be, családja hamarosan követte őt Erdélyből Magyarországra és rövid kitérő után Budapesten telepedtek le. 1954-ben érettségizett a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1958-ban diplomázott. A Vakok Intézetének tanára lett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai doktorátust szerzett. 1971-től 2001-ig tanított a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pszichológia tanszékén, közben három évig a Budapesti Református Teológiai Akadémia professzora volt. 1976-tól a pszichológiatudományok kandidátusa. 1997 és 2000 között felekezetközi bibliaiskolát vezetett Pécelen. A Biblia Szövetség alelnöke. A pasaréti református gyülekezet presbitere. A Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetője, a Biblia és Család című lap főszerkesztője. 1999-ben Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki. 

Kertész Imre halála és öröksége

http://vigyazo.blog.hu/2016/03/31/_gyilkos_vilag_kezdodik_kertesz_imre_kenyelmetlen_testamentuma


“Gyilkos világ kezdődik”: Kertész Imre kényelmetlen testamentuma

írta: vigyazo

A Sorstalanság szerzője Európa önpuszításáról

Kertész Imre nem tartozott a világvége próféták közé. Leghíresebb műve, aSorstalanság épp azzal vált különlegessé, hogy szerzője még a földi pokolban is meglátta az életet: “Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított.” - írta Kertész. Épp emiatt oly súlyosak utolsó írásai, amelyekben a jövőt a 20. századnál is fenyegetőbbnek látta.
Amikor tavaly ősszel a magyar sajtó is felfigyelt Kertész Imre 2014-ben megjelent soraira az Európát fenyegető veszélyekről, voltak, akik szélsőjobboldali szimpátiával és iszlamofóbiával gyanúsították meg a Nobel-díjas írót, mások finoman arra utaltak, hogy az idős szerző már nem tudja, mit is beszél. (Ugyanezt hallhattuk a 2006-ban elhunyt olasz újságíró, Oriana Fallaci utolsó könyveivel kapcsolatban is.)
Pedig a valódi szélsőjobb szemében Kertész Imre - vagy, ahogy megvetően emlegették: “Imre Kertész” - vörös posztó volt, akitől még Nobel-díja után is elvetettékvolna az állami kitüntetést.
Az író felesége azonban 2015. szeptemberében egyértelművé tette: Kertész Imre továbbra is aktuálisnak tartja több évvel ezelőtt írt szövegét, férje minden egyes szövegét alaposan átgondolja, és minden írását vállalja. 
„A szöveg nem gyűlölködő és nem kitaszító, ez csak egy szomorú megállapítás, amelyet Kertész Imre így lát” - mondta Kertész Magda a Végső kocsma című kötetben megjelent írásról, ami szerinte
A MOSTANI HELYZETRE IS RÁILLŐ ÍRÁS EGYFAJTA JÓSLAT, AMELY KEZD BETELJESÜLNI.
Ezt írta Kertész Imre, jó tíz évvel ezelőtt:
„Még a politikáról kellene egyet s mást mondanom, de az igazán fölösleges és unalmas időfecsérlés lenne. Arról volna szó, ahogyan a muzulmánok elárasztják, s majd birtokukba veszik, magyarán elpusztítják Európát; ahogyan Európa mindezt kezeli, az öngyilkos liberalizmusról és az ostoba demokráciáról; demokráciát és szavazási jogot a csimpánzoknak.
Mindig ez a vége: a civilizáció eléri azt a túltenyésztett állapotot, amikor többé már nemcsak hogy képtelen rá, de már nem is akarja megvédeni magát; amikor, látszólag értelmetlen módon, a saját ellenségeit imádja. Ráadásul mindez nem mondható el nyilvánosan. Miért nem? A kérdés nem nyugtalanítana, ha időközben nem vált volna belőlem »közéleti ember«.
Kezdem megérteni a kényszert, amelyből az általános nagy hazugság táplálkozik; egyszerűen lehetetlenség megvívni a kényszerrel, a politikusnak azért, mert elveszíti népszerűségét, az írónak ugyanezért;

Misszió és valóság, baptizmus alázat mulasztási bűn Hála az egyházért






 Mulasztásaink alázat valóság


Sokat vádolják nemcsak az y, hanem az x generációt is vagy annak határát. Mennyire használtuk ki a szocializmus végét a kialakuló demokráciát. Mi akik még láttunk arabokat Magyarországon úgy értem gyerekként, mi akik még értjük de nem vagyunk hajlandók csodálni Kínát. Az egy hónapos munkaszerződésemről, az egyházvezetéshez fűződő kapcsolatomról, járásomról most nem írok, ennek lehet örülni, ettől lehet félni, ezek tények. Írok viszont egy 45-50 éves férfiről akinél szó szerint patkány invázió veszélye van és ez egy városnak az utcája itthon. Bár mit tett vagy nem tett ez a férfi ma már rendőrségen dolgozik újszülött gyereke van házában nem pénzért járnak igehirdetésre az emberek. Miért kerültem kapcsolatba ezzel az emberrel? Mert nem voltam alázatos ott ahol mulasztás van? Mert ez a valóság? Béke van még Európában, igen, de tényleg jönnek az amerikaiak?
Zoli tényleg csak azért használja a botját, hogy helyet kapjon a villamoson?
Zoli nem tudja, hogyha üres jobb meg a bal zsebe csak cserélgetnie kell a zsebében a 10 forintos pénzérmét?
Zoli, pedig hajlandó volt cserélgetni a pénzérmét.
Zoli sok mindent nem tud még.
Zoli olyan illúzió romboló.
Zoli ne gondoljátok, hogy beképzelt csak kevesebbet tett le az asztalra.

Hálás vagyok Istennek, hogy 39 évig megtartott. Hibájával együtt hálát adok az egyházért

2016. március 1., kedd

Amikor Einstein őszinte amikor az ész logikája ostoba

https://www.facebook.com/342941582471484/videos/497196680348322/

Megújuló Marxizmus Maoizmus

http://pestisracok.hu/miert-bocsanatos-bun-szelsobalosnak-lenni-teszi-fel-kerdest-tortenesz-az-aldozatok-emleknapjan/

A történészlogika szerint a napnál világosabb Biszku Béla bűnössége, a kommunizmus pedig nem kedélyes össznépi piramisjáték volt, hanem véres diktatúra. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmával Máthé Áron történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökét kérdeztük. A kutató szerint a kommunizmus a politikai korrektségen, a gender-elméleten keresztül napjainkban is szedi ideológiai áldozatait.
Máthé Áron 1977-ben született Budapesten. 2001-ben szerzett diplomát a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, 2002-ben pedig az ELTE szociológia szakán. 2001-től a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársaként részt vett a Terror Háza Múzeum állandó és időszaki kiállításainak létrehozásában. Kutatási területe a XX. századi totális diktatúrák története. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.

A HATÉVES GYEREKEK IS TUDTÁK, HOGY PROLETÁRDIKTATÚRA VAN

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja ürügyén talán jogosan tettük fel a kérdést, előállhat -e az a furcsa helyzet, hogy még jövőre is aktuális lesz Biszku Béla peréről beszélgetni? Máthé Áron szerint az eset egyik fő kérdése, hogyan lehet jogilag „tetten érni” azt a jelenséget, amit Kádár János úgy fogalmazott meg:
„Nálunk minden hatéves gyerek tudja, hogy proletárdiktatúra van. Azt is tudják, hogy a proletárdiktatúrát a párt irányítja, vezeti, testesíti meg.”
Hozzátette, történészi szempontból Biszku Béla történeti és politikai felelőssége kétségbevonhatatlan, mivel a vezető párttestületek tagja volt. A jogalkalmazók kérdése, hogy ezt a jog nyelvére hogyan tudják lefordítani.
Budapest, 1975. március 21. Biszku Béla (b), az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) titkára és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának elsõ titkára (b3) tapsol az elnökségben az MSZMP XI. Kongresszusának ötödik napján az Építõk Rózsa Ferernc Mûvelõdési Házában. Mögöttük (b2) Nyers Rezsõ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A háttérben Marx, Engels és Lenin dombormûve a falon. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Biszku Béla az MSZMP KB titkára és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának elsõ titkára tapsolnak; Fotó: Vigovszki Ferenc/MTI

ELEGENDŐ BIZONYÍTÉK ÁLL RENDELKEZÉSRE

Máthé Áron arról is beszélt, az a közbeszédben bennragadt mém, egy blöff, hogy az ügynökiratok nyilvánosságra hozatalának elmaradása miatt nincs előrelépés a Biszku-perben, vagy általában a múlt feltárásában, hiszen a vonatkozó állambiztonsági iratok elsöprő többsége kutatható. Ezzel foglalkozik az Állambiztonsági Levéltár, könyvek és tanulmányok jelentek meg a témában. A fennmaradó kisebb hányad minősítésének feloldása érdekében is folynak tárgyalások az iratokat őrző szolgálatokkal. Hozzátette, bőségesen elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, legalábbis történeti szempontból.
állevélt
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára; Fotó: utolag.com
A Biszku-per kapcsán sokkal érdekesebb volt az az érvelés, hogy Kahler Frigyest elfogultság alapján kizárták, mivel annak idején az úgynevezett „sortűzbizottság” tagja volt. Holott, ha végső soron valaki nem akar a kommunizmus bűneinek tagadásába esni, akkor ilyen indokok miatt az elfogultság fel sem merülhet!

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETÉVEL A KOMMUNIZMUS BŰNEIT TAGADJA?

Fölvetettük, e logika mentén a bíróság elkövetheti-e döntései által a kommunizmus bűneinek tagadása bűntettet, hiszen Biszku Bélát nem akarta elítélni? Máthé Áron erre azt mondta, más dolog történész, más viszont jogász szemmel megítélni az eseményeket, a forrásgyűjteményekből azonban szerinte napnál világosabban kiderül az igazság.
Az MSZMP ideiglenes vezetőtestületének jegyzőkönyveiben például szerepel Biszku Béla javaslata, hogy az állami szervek közül a belügy, igazságügy, honvédelem hatásköri listában szereplő posztok legyenek. Javaslatot tesz arra, hogy a bíróságok hogyan ítéljék el a vádlottakat, vagy arra kér engedélyt az MSZMP vezető testületétől, hogy őrizetbe vehesse Bibót és Tildy Zoltánt.
Szükségtelen titkosított aktákat emlegetni, hiszen könnyen belátható az MSZMP vezetőinek felelőssége.

SZÉLSŐBALOSNAK LENNI BOCSÁNATOS BŰNNEK SZÁMÍT

A kommunizmus bűnei kapcsán mindig a szovjet hatalom keleti-európai kegyetlenkedéseire gondolunk, kevés szó esik a Nyugaton kifejtett propagandáról, és annak hatásairól. Máthé Áron elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottság két tanulmánykötetet is kiadott ezzel kapcsolatban. Az egyik a kommunista mozgalom titkos pénzeivel foglalkozik, és hogy hogyan támogatták maffiaszerűen a kommunista pártokat. A másik kötet a Nemzetközi Újságíró Szövetségről, a KGB-nek egyik fedőszervezetérőlszól, amely az újságíró-társadalmat igyekezett befolyásolni. Kezdetben az antifasizmuscímszó alatt fejtettek ki erőteljes propagandát, később ez oly módon változott, hogy igyekeztek a Szovjetuniót és társországait a béketábornak, a haladás megtestesítőinek és az emberiség fáklyavivőinek szerepében feltüntetni.
che
Che Guevara és a Pop Art; Fotó: 3kropki.pl
Hozzátette, ma már nem igazán lehet a széles nyilvánosság előtt dicsőíteni a kommunizmust, de a popkultúrába is átmentett Che Guevara-pólók esetéből, vagy a franciaországi Lenin-, vagy Mao-szobrokból is látszik, hogy kommunistának, szélsőbaloldalinak lenni amolyan bocsánatos bűnnek számít. Ennek nagyon rossz üzenete van a kelet-európai országok felé, ahol mindkét diktatúrát átélték.

A POLITITIKAI KORREKTSÉG A GONDOLAT SZABADSÁGÁT TAGADJA

Máthé Áron szerint sokkal súlyosabb a marxizmus és a társeszméi öröksége. Még a történelemtudományban is megfigyelhető, hogy a valóság leírására egyesek máig marxista fogalmi készletet használnak.
De napjainkat tekintve itt a gender-ideológia, ami az osztályharcot áthelyezi a férfi és női kapcsolatra. Az alanyi jogon járó jövedelem ötlete tulajdonképpen a marxi egalitárius gondolat erőltetése. A politikai korrektség fogalma a gondolat szabadságát tagadja meg tőlünk, de ebbe a sorozatba, vagyis a szabadság elleni támadások közé tartozik a készpénz felszámolásának gondolata is.
Hozzátette, a technikai fejlődés még azt is lehetővé tette, hogy a „Nagy Testvér”figyelhessen. Ez van Nyugaton, míg Keleten a kőkemény szovjet nosztalgiával és kultusszal kell szembenéznünk.
kádár
Kádárnak végig volt ellenzéke; Fotó: prherald.hu

A KOMMUNIZMUS NEM KEDÉLYES ÖSSZNÉPI PIRAMISJÁTÉK VOLT

Máthé Áron elmondta, éppen ennek a nosztalgiának az ellenében volt óriási eredmény az emléknap bevezetése. Fontos, hogy az iskolákban és általában a közbeszédben szó legyen arról, amit a Kádár-rezsim igyekezett a szőnyeg alá söpörni.
Ez nem valami kedélyes össznépi piramisjáték volt, ahol mindenki összekacsint és közösen lopunk, bár ennek akarták láttatni és látni, hanem egy véres diktatúra, amely terrorral és hazugsággal tartotta fenn az uralmát, és mihelyt ezeket kirántották alóla, össze is omlott.
Máthé Áron elmondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársai a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán rendkívüli történelemórákat tartanak a málenkij robot-túlélők részvételével. A szovjet fogság emlékéve kapcsán egy 3D-s alkalmazást fejlesztettek ki, amely a ceglédi gyűjtőtábort mutatja be, ezen kívül számos helyen vesznek részt megemlékezéseken. Szintén fontos, hogy az emléknap ürügyén mintegy félezer nevet és karrierutat hoznak nyilvánosságra, akik az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás idején a diktatúra legfontosabb intézményeiben voltak funkcionáriusok és döntéshozók.

’56-TÓL KEZDVE FOLYAMATOS VOLT AZ ELLENÁLLÁS

A kutatót megkérdeztük arról is, milyen nagy adósságunk van a kommunista bűnök feldolgozása terén, Máthé Áron kiemelte, a Legfőbb Ügyészség és a Kúria közreműködésével jelenleg is zajlanak kutatások az igazságügy történetének föltárásaérdekében. Az egyik vezető szovjet ügyész korábban azt mondta, “a bunkó egy fejletlen fegyver, a puska fejlettebb fegyver, de a legjobb fegyver a bíróság”. Ennek fényében egy komolyabb feltáró munkát kell folytatni, amelyre 25 éve nem kerülhetett sor.
Hozzátette, nagy adósságunk van a vidéki ellenállási mozgalmak feltárásában, illetve a vidéki embereket ért kommunista erőszak-formák megismerésében, mivel a történetírásunk erősen Budapest-központú. Önmagunk helyes megítéléséhez arról is fontos lenne tudnunk, hogy nem feküdt le az egész ország a diktatúrának. Kádár maga is elismerte 1982-ben, hogy ’56 óta folyamatosan voltak ügyek, volt ellenzék. Van tehát mire büszkének lenni ’56-on kívül is.
Biszku 3-HPGY
Szimbólum; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

BISZKU BÉLA, A SZIMBÓLUM

Mesterházy Attila, volt MSZP-elnök nemrégiben azon véleményét fejtette ki, miszerintBiszku Bélát a rendszerváltás után kellett volna elítélni, mára ez az ügy nem időszerű, egyre inkább a társadalmi érdektelenségbe fullad. Máthé Áron ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, eddig például a sortűz-perek esetében a végrehajtók ellen indultak eljárások. Biszku Béla esetében a pártállami diktatúra központját jelképező testület egyik tagja ellen folyik az eljárás. Ez egy nagyon fontos, szimbolikus üzenet. Éppen azért időszerű ez a kérdés még mindig, mivel Péter Gábor, Piros László és a többiek ellen halálukig nem indult eljárás a korábbi két és fél évtizedben.

Vegyék ki a zászlóból a keresztet

Őrület! Svájcban élő muszlimok egy csoportja azt követeli, hogy távolítsák el a svájci nemzeti lobogóból a fehér keresztet, hiszen ez sérti az ott élő muzulmán közösséget.