A keresztények egyik legszentebb ünnepének, Jézus Krisztus születésének estéjén ismét megteltek a hívőkkel Szeged templomai az éjféli misén.

A keresztények egyik legszentebb ünnepének, Jézus Krisztus születésének estéjén ismét megteltek a hívőkkel Szeged templomai az éjféli misén.

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel 24-én éjfélkor vagy 25-én napközben. December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek – karácsony böjtje – , és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves),végül mákos guba volt. Újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfinak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor.

http://szegedma.hu/hir/szeged/2014/12/tomott-padsorok-fogadtak-szentesten-az-ejfeli-miset-szegeden-fotok.html