Textus:
1Pt. 4,12
Szeretteim!
A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt
közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog
érne titeket.
1. Lk 9,23-27 Vállald Jézus
Krisztzst, nem szégyen
A szégyen sajátos kínos érzés, melyet valamely illetlenség elkövetése alkalmával érzünk. Illetlennek tartunk minden olyan cselekedetet, mondást vagy állapotot, melyet a társadalmi szokások vagy egyáltalán eltiltanak, vagy nem a nyilvánosság elé szánnak. A gyermek, amíg ezekről a társadalmi szokásokról nem tud semmit, nem is szégyelheti magát. Az ember, aki már eltompult a társadalmi konvenció parancsai iránt, kevésbé szégyelli magát, mint a romlatlan lélek. A társadalmi szokások változtával változik a szégyen érzete. Legerősebben és ösztönszerű erővel nyilvánul a szégyen érzete a nemi élet terén, ahol fontos gát gyanánt szolgál az erkölcsiség megvédésére. Egyike azoknak az indulatoknak, melyek igen jellemző testi változással, az arc elpirulásával járnak. Wikipedia
Jézus Krisztus azt állítja magáról, hogy vállalja az embert emberiséger olyannak amilyen. Követőitől azt várja, hogy úgyszintén vállalják fel őt. Azzal az állitással, hogy ő messiás a korabeli társadalmon kívül helyeztr önmagát. Ez volt Jézus életének a nehézsége. Felvállalt messiás a mi leresztünk. Ki ez az illető kérdezi János Illés? Egy szűk körnek Jakabnak Jánosnal és Péternek megmutatja kicsoda ő valójában. Imádlozás közben Illés és Mózes kijelenti, hogy ő messiás. Tanítványok eleinte nem értik,de később megváltójiknak tekintik őt.
2. Apcsel 5,27-42 Örömmel vállalták Jézus Krisztust,amikor az apostolok másképp élik meg
Öröm filozófiái
A haszonelvűség és
a hedonizmus olyan
filozófia, amely azt tanácsolja, hogy az öröm mértékét
növeljük, és a szenvedés mértékét minimalizáljuk. A szégyen sajátos kínos érzés, melyet valamely illetlenség elkövetése alkalmával érzünk. Illetlennek tartunk minden olyan cselekedetet, mondást vagy állapotot, melyet a társadalmi szokások vagy egyáltalán eltiltanak, vagy nem a nyilvánosság elé szánnak. A gyermek, amíg ezekről a társadalmi szokásokról nem tud semmit, nem is szégyelheti magát. Az ember, aki már eltompult a társadalmi konvenció parancsai iránt, kevésbé szégyelli magát, mint a romlatlan lélek. A társadalmi szokások változtával változik a szégyen érzete. Legerősebben és ösztönszerű erővel nyilvánul a szégyen érzete a nemi élet terén, ahol fontos gát gyanánt szolgál az erkölcsiség megvédésére. Egyike azoknak az indulatoknak, melyek igen jellemző testi változással, az arc elpirulásával járnak. Wikipedia
Jézus Krisztus azt állítja magáról, hogy vállalja az embert emberiséger olyannak amilyen. Követőitől azt várja, hogy úgyszintén vállalják fel őt. Azzal az állitással, hogy ő messiás a korabeli társadalmon kívül helyeztr önmagát. Ez volt Jézus életének a nehézsége. Felvállalt messiás a mi leresztünk. Ki ez az illető kérdezi János Illés? Egy szűk körnek Jakabnak Jánosnal és Péternek megmutatja kicsoda ő valójában. Imádlozás közben Illés és Mózes kijelenti, hogy ő messiás. Tanítványok eleinte nem értik,de később megváltójiknak tekintik őt.
2. Apcsel 5,27-42 Örömmel vállalták Jézus Krisztust,amikor az apostolok másképp élik meg
Öröm filozófiái
Öröm a filozófia szerint önmagunkra irányul. Jézus Krisztus szerint jobb adni mint kapni. Ártatlannak és üdvözítőnek nevezik a főpapok előtt azt az embert. A tanítványok jó zsidó létükre elvetik a hedoizmust. Nagyon érdekes ami történik. A főpapok vitatloznak keresztyén mozgalom jóságáról. Tanítványok szíve örömmel telt meg, mert részt kaptak Krisztusnak vagy Krisztus ügyének szenvedéseiből. A tanítványok a szenvedést a célja felől nézik.
3. 1 Pt 4 Amikor az egyház vállalja szenvedés közösségét
A
remény
az az indulat, amelyet valamely óhajtott, de ránk nézve még
bizonytalan dolog képe lelkünkben kelt. A remény így ellentétes
érzelmekből alakul, az óhajtás tárgyának képe kellemes,
elérésének bizonytalansága kellemetlen. Spinoza
azért állhatatlan örömnek (inconstans laetitia) mondja. Minél
kisebb a bizonytalanság, annál nagyobb az öröm és megfordítva;
ha a bizonytalanság teljesen eltűnik, vagy tiszta öröm, vagy
lemondás, megnyugvás, esetleg kétségbeesés lép helyébe.
Ellentéte a félelem,
egy nem óhajtott bizonytalan dolog képének ránk való hatása.
A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk. Egy alapvető mechanizmus, válasz egy bizonyos ingerre, mint például a fájdalom vagy veszély. Egyes pszichológusok, mint például John B. Watson, Robert Plutchik és Paul Ekman úgy vélik, hogy a félelem alap- vagy öröklött érzelmek közé tartozik. Ez a csoport magában foglal olyan érzelmeket, mint az öröm, a szomorúság és a harag. A félelmet meg kell különböztetni a hozzá kapcsolódó érzelmi szorongás állapotától, ami általában bármilyen külső fenyegetés nélkül lép fel. Továbbá a félelem kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, míg a szorongás a veszélyek eredménye, melyeket kontrollálhatatlannak és elkerülhetetlennek érzékelünk.[1] Érdemes megjegyezni, hogy a félelem szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, mint például egy folyamatosan romló helyzet vagy egy szituáció folytatása, ami elfogadhatatlan. A félelem lehet egy azonnali reakció is arra, hogy valami jelenleg történik.
Gyülekezetek Jeruzsálem eleste környékén vannak. Vajon az új gyülekezetek, kereszteltek ugyanabból szenvedésbőla jót vagy a rosszat látják meg. Kisztus a jövöbeni ödvüsségért halt meg. Az egyház ártatlan Krisztus kezességében szrnved vagy pedig mint egy köztörvényes szenved a sajár bórtónében. Felnőtt a gyülekezer az üldözés magvetéssé válhatott.
A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk. Egy alapvető mechanizmus, válasz egy bizonyos ingerre, mint például a fájdalom vagy veszély. Egyes pszichológusok, mint például John B. Watson, Robert Plutchik és Paul Ekman úgy vélik, hogy a félelem alap- vagy öröklött érzelmek közé tartozik. Ez a csoport magában foglal olyan érzelmeket, mint az öröm, a szomorúság és a harag. A félelmet meg kell különböztetni a hozzá kapcsolódó érzelmi szorongás állapotától, ami általában bármilyen külső fenyegetés nélkül lép fel. Továbbá a félelem kapcsolatban van a menekülési és az elkerülési viselkedéssel, míg a szorongás a veszélyek eredménye, melyeket kontrollálhatatlannak és elkerülhetetlennek érzékelünk.[1] Érdemes megjegyezni, hogy a félelem szinte mindig jövőbeli eseményekhez kapcsolódik, mint például egy folyamatosan romló helyzet vagy egy szituáció folytatása, ami elfogadhatatlan. A félelem lehet egy azonnali reakció is arra, hogy valami jelenleg történik.
Gyülekezetek Jeruzsálem eleste környékén vannak. Vajon az új gyülekezetek, kereszteltek ugyanabból szenvedésbőla jót vagy a rosszat látják meg. Kisztus a jövöbeni ödvüsségért halt meg. Az egyház ártatlan Krisztus kezességében szrnved vagy pedig mint egy köztörvényes szenved a sajár bórtónében. Felnőtt a gyülekezer az üldözés magvetéssé válhatott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése