Hasonló tartalom

2014. december 27., szombat

gnózis helett agapé

T1 jn 22,1-25

Tudás önismeret gnózis törvény istenismeret cselekvő szeretet

Kegyelem és nem isteni önismeret

JnJn 14 Mi as zeretet Jézus az atya akaratát cselekszi

gyertek jn 14

jn 13,34 új parancsolat


2tim 2 kegyelem és tévtanitás



igazság gnózis kegyelem

igék

1 jn 2,1-25
jn 14
jn 13,34 újparancsolat

2tim2 kegyelem

aki nemszereti testvérét







A keresztények egyik legszentebb ünnepének, Jézus Krisztus születésének estéjén ismét megteltek a hívőkkel Szeged templomai az éjféli misén.

A keresztények egyik legszentebb ünnepének, Jézus Krisztus születésének estéjén ismét megteltek a hívőkkel Szeged templomai az éjféli misén.

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel 24-én éjfélkor vagy 25-én napközben. December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek – karácsony böjtje – , és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves),végül mákos guba volt. Újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfinak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor.

http://szegedma.hu/hir/szeged/2014/12/tomott-padsorok-fogadtak-szentesten-az-ejfeli-miset-szegeden-fotok.html

Szentegyházi Gyermekfilharmónia Nyíregyházán.wmv

2014. december 26., péntek

Szentség vs. szenteskedés - Pardi Félix

Szentség a szolgálatban - ifj. Veress Ernő

Az első századból származó zsinagógát tártak fel Izraelben


Az első századból származó zsinagógát tártak fel Izraelben

2014-12-25 17:57:43
AJÁNLD ISMERŐSÖDNEK Cikk ajánlása    NYOMTATÁS Nyomtatás    Betűméret növelése Betűméret Betűméret csökkentése  
Share   Megosztás

Akár Jézus is prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt első századi zsinagógában – közölte a Háárec című újság honlapja.


elsoszazadi_zsinagoga.jpg
A véletlenül megtalált zsinagóga története úgy indult, hogy a katolikus Krisztus Légiója Kongregáció megvásárolt négy egymás melletti telket a Galileai-tenger, izraeli nevén a Kinneret nyugati partján az egykori 
Magdala városnál, hogy zarándokszállást, több felekezetet szolgáló kápolnát, vendéglőt és nőknek menedékhelyet építsen rajta. Azért errefelé, mert a keresztény hagyomány szerint Jézus ezen a vidéken töltötte élete legnagyobb részét.

Mégsem indulhatott meg az építkezés, mert az izraeli törvények szerint a földmunkák megkezdése előtt régészeti feltárásokat kell végezni. A régészek ezért kivonultak erre a területre, és munkájuk nem volt felesleges, mert egy időszámításunk szerint első századi zsinagóga maradványaira bukkantak.

Ebből a korszakból Izraelben és az egész világon eddig összesen hét zsinagógát találtak, de az ír származású Eamon Kelly, a jeruzsálemi Miasszonyunk Pápai Intézet helyettes vezetője szerint ez az egyetlen, amelyben Jézus minden bizonnyal járhatott és prédikálhatott, s ezért különösen fontos mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek.

Az építmény első, kezdetlegesebb szerkezetét a régészek szerint időszámításunk szerint 1-ben építették, majd 40-ben díszesebbé, jelentősebbé építették át. Abban a korban az időszámításunk szerint 20-ban alapított Tiberias nevű város előtt a szomszédos Magdala, Mária Magdaléna szülőhelye volt az egyetlen nagyobb település a Galileai-tó nyugati partján, s ezért az Újtestamentum szerint ezen a környéken tanító és prédikáló Jézus – véli Kelly – minden bizonnyal meglátogatta zsinagógáját.

A korabeli Magdala, vagy görög nevén Magadan a Via Maris, egy fontos kereskedelmi útvonal mellett volt, amely a Földközi-tengertől indult és Galileán át elvezetett egészen Egyiptomig vagy Szíriáig. "Okos rabbi volt, tudta hová tegye az üzletét" – vélekedik Kelly. "Ha valaki Názáretből a Betsaida vagy Kapernaum nevű halászfalvakba tartott, el kellett haladnia erre" – tette hozzá.

Máté evangéliuma említi ezt a helyet (15:39): "Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére ment". Az ősi zsinagóga közepén egy faragott mészkő áll, ahol valószínűleg egykor a tórát olvasták a helyiek. Domborműve a valaha talált legrégebbi kőbe vésett menóraábrázolás.

Kelly szerint annak idején ha egy idegen rabbi, egy új prédikátor jött a városba, akkor bizonyosan a zsinagógában fogadták, ugyanis akkoriban ezek az építmények nemcsak imádkozásra szolgáltak, hanem afféle közösségi házak is voltak, ahol a helyiek összegyűlhettek.

A régészek úgy vélik, hogy időszámításunk szerint 67-68-ban, az első zsidó háború idején a rómaiak lerombolták az épületet. A zsinagógán kívül ezen a helyen horgászok medencéit és rituális fürdőt is találtak, de tovább ásnak, és folyamatosan kerülnek elő egy első századbeli városka újabb és újabb maradványai.

Közben a Krisztus Légiója Kongregáció már felépítette a kápolnát, épül a szálláshely és a vendéglő is. A már feltárt részeket májusban megnyitották a nagyközönség előtt, és eddig ötezren látták a zsidók és keresztények számára egyaránt fontos leleteket. "Ez itt egy olyan hely, amely segít megérteni, mi a közös bennünk" – vélekedik Eamon Kelly a Háárec honlapján olvasható cikkben. (MTI)
 

Csendes Éj: Az Első Karácsony Története - Teljes Rajzfilm (2005) - Gyere...