Úrvacsora, áldozás, emlékjegyek, konszubsztancia, transzubsztancia álláspontok 1

Úrvacsora katolikus álláspont (2 részre osztható, communio és agapé Agapé egymás szeretete lakoma jelleg közösség egymással. Communio közösség Istennel „áldozás”) áldozás (lat. communio): 1. a szó tág értelmében az →áldozatot bemutató, ill. fölajánló részesedése az áldozatból. - 2. a katolikus Egyházban a) a szentmisének a →kánont követő, a Miatyánktól a zárókönyörgésig tartó része. - b) az →Eucharisztia vétele, a szentáldozás. →Elsőáldozás után minden hívő köteles legalább évente egyszer szent~hoz járulni. Ezt a parancsot a húsvéti időben kell teljesíteni, hacsak valaki megfelelő okból, 1 éven belül, más időben nem tesz neki eleget (920.k.). Gyakoriságára nézve az ált. elv hagyományosan az volt, hogy ~hoz a hívő gyakran, akár naponta, de napjában csak egyszer járuljon. Kivételt képezett az az eset, amikor valaki - bár aznap már áldozott - halálveszélyben a →szent útravalót vette magához. Ilyenkor a 2. áldozásra szentmisén kívül is sor kerülhetett. A II. Vat. Zsin. utáni új kódex úgy rendelkezik, hogy aki egyszer már áldozott, „ugyanazon a napon ismét (iterum) megáldozhat, de csak olyan euharisztikus ünneplés keretében, melyen az illető részt vesz.” (917.k.) Az iterum, 'ismét' szót többen úgy értelmezték, hogy teljes miséken részt véve napjában akárhányszor lehet áldozni. Ezt a kérdést a Szentszék hiteles törv-magyarázata döntötte el (AAS 1984:746), mely szerint az „ismét” kifejezés csak kétszeri, nem pedig tetszőleges számú áldozást enged meg. - Nagyon ajánlatos, hogy a hívő sztmise keretében áldozzék. Ám ha megfelelő okból máskor kéri az Eucharisztiát, misén kívül is ki kell neki szolgáltatni, a megfelelő lit. előírások szerint (918.k.). - A nyitrai egyhm. zsin. rendelkezése az ~ról 1494: A papok nagy tisztelettel vegyék magukhoz az Úr szt Testét és Vérét, s hiveiket sajátkezűleg áldoztassák. A betegek számára mindig őrizzék az Eucharisztiát a templomban, zárható, illő helyen. Beteghez késedelem nélkül, karingben, gyertya és csengő kiséretében vigyék, akik találkoznak vele, térden állva köszöntsék az Urat. Akik kísérik, ha tisztaszívűek, 12 napi búcsút nyernek. Figyelmeztessék a híveket, hogy ne áldozzanak halálos bűnnel, s a húsvéti áldozást kiközösítés terhe mellett végezzék el. Aki azonban csak egyszer áldozik, igazában nem törődik a lelkével és csak a kiközösítéstől fél. Az igazi hívő gyakran áldozik. Ha rejtett bűnös akar áldozni, diszkréten figyelmeztesse a pap, hogy gyónnia kell, ha mégsem akar, engedje áldozni. A nyilvános bűnöstől viszont tagadja meg. Ostyát csak tiszta búzalisztből készítsenek, semmit ne keverjenek hozzá. - A nagyszombati tartományi zsin. 1560: Az Oltáriszentség Jézus Krisztus szeretetének legnagyobb ajándéka, megőriz a lelki életben, és új erőt ad a harchoz; magát a kegyelem forrását és adóját adja nekünk, elválasztva testét és vérét, mint a kereszten és Áron áldozatában. De ne gondolja senki eretnek módjára, hogy megrövídítik a laikusokat, ha nekik csak egy szín alatt nyújtják a szentséget: a Szentírás is egyszer a kenyérről és a kehelyről, majd csak a kenyérről beszél; Krisztus szavai is ilyenek, és az emmauszi tanítványokat is kenyértörésssel áldoztatja, majd eltűnik. Az Apostolok cselekedeteiben is ez történik: egyek a kenyértörésben. A pap tisztességes öltözetben, böjtjét megtartva, alkalmas és megfelelő időben veheti magához és szolgáltathatja ki. Kulccsal elzárhatóan, hűséges őrizettel, tisztán és tiszteletteljesen őrízze a szentélyben v. a szentségtartó edényben. Transzubsztancia • Átalakítása az egyik anyag a másikba. • (Kereszténység, a római katolikus dogma) A tan ítélte meg, hogy a kenyér és a bor az Eucharisztia is át a test és a vér a Jézus . Consubstantiation A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás: navigáció , keresés Nem tévesztendő össze a consubstantiality . Része a sorozat Áldozás néven is ismert "Az Eucharisztia", "Az Úr vacsorája", "Isteni Liturgia", vagy " Oltáriszentség " Teológia Valódi Jelenlét Átlényegülés Transignification Szentségi Unió Memorialism Consubstantiation Impanation Felszentelés Szavai Intézmény Teológiák szembe Anglikán eukarisztikus teológia Eucharisztia (katolikus templom) Eucharisztia (evangélikus templom) Szent Liturgia (Ortodox Egyház) Fontos teológusok Paul · Aquinói Luther · Kálvin Aranyszájú · Augustine Zwingli · Basil a Caesarea Kapcsolódó cikkek Kereszténység Szentségi kenyér Kereszténység és az alkohol Katolikus Historic Roots Zárt és nyitott táblázat Szent Liturgia Eucharisztikus imádás Eucharisztikus fegyelem Első áldozás Infant közösség Mass · Sacrament Megszentelés Ez a rovat: kilátás beszél szerkeszt Consubstantiation egy teológiai tanítás, hogy (mint átlényegülés ) megpróbálja leírni a természet a keresztény Eucharisztia konkrét metafizikai értelemben. Úgy véli, hogy közben a szentség , az alapvető " anyag "a test és a vér a Krisztus van jelen mellett érdemben a kenyér és a bor, amelyek továbbra is jelen van. A doktrína consubstantiation gyakran tartott, szemben a tanítás átlényegülés . A melléknév egylényegű azonban le egy másik teológiai fogalom. A doktrína consubstantiation hibásan azonosították az eucharisztikus doktrínája Luther Márton , [1] , aki meghatározta a tan, mint a szentségi unió . [2] Míg néhány evangélikusok hisznek consubstantiation, mások elutasítják a koncepció, mert helyettesítő amit hisznek, hogy a bibliai doktrína filozófiai konstrukció és azt, hogy véleményük szerint az a természetes, helyi felvétele a test és a Krisztus vére a megszentelt kenyér és a bor az Eucharisztia. [3] Tartalom 1 Történelem és kultúra 2 Lásd még 3 Lábjegyzetek és hivatkozások 4 Külső hivatkozások Történelem és kultúra Az Angliában a késő 14. században, volt egy politikai és vallási mozgalom ismert Lollardy . Között sokkal tágabb célokat, a Lollards megerősítette egyfajta consubstantiation, hogy az Eucharisztia maradt fizikailag kenyeret és a bort, miközben egyre lelkileg a test és a Krisztus vére. Lollardy fennmaradt egészen az idő az angol reformáció . Baptista álláspont Hisszük, hogy az úrvacsorát Jézus Krisztus szerezte, hogy azzal rendszeresen élve, hálaadással emlékezzünk végtelen szeretetére, és cselekvő módon hirdessük halálát, amíg visszatér. Az Úr Jézus halálának emlékjegyeiben, a kenyérben és a borban azok részesülhetnek, akik újjászülettek, hitük vallomására bemerítkeztek, Istennel és embertársaikkal rendezett közösségben élnek. Az úrvacsora jegyei – a kenyér és a bor –, Krisztus megtört testének és kiontott vérének jelképei. Ha ezeket hittel, a Megváltóra emlékezve vesszük magunkhoz, a Szentlélek által lélekben egyesülünk Urunkkal, mert a külső cselekmény során megújul bennünk a bizonyosság: Immánuel! Velünk az Isten. Az úrvacsorában, Krisztussal való közösségünkkel egyidejűleg kiábrázolódik és megújul testvéreinkkel való közösségünk is. “Áldott legyen a frigy, mely minket összeköt. Krisztus által, szeretetben, szilárd ez és örök!”