Egyházak és nemzetbiztonsdág

http://www.baptist.hu/hu/hirek/nagyvilag/a-nyilvanossag-kizarasaval-vizsgalnak-melyik-egyhaz-veszelyes
Így viszont az esetleges elutasítás okairól nem értesül a nyilvánosság, de még az érintettek sem – kifogásolja a szocialista Lendvai Ildikó.
Korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveiben többször szerepelt egy meg nem nevezett vallási szervezet, amelyet a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági szempontból veszélyforrásként tüntettek fel. A leírás alapján nem volt nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a szcientológusokról lehet szó, de hivatalosan ezt sosem erősítették meg.
Bár az elmúlt években a kormányzat keresztül-kasul módosítgatta az egyházi törvényt, abban a tekintetben nincs változás, hogy „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentő szervezet továbbra sem kaphat egyházi rangot. Csakhogy a jogszabály eddig nem rendelkezett arról, mely testület és milyen módon állapítja meg, hogy egy közösség kockázatot jelent-e a nemzet biztonságára.
Rubovszky György mostani javaslata az egyházi törvényhez kapcsolódva, de a házszabály módosításával kíván rendelkezni az „egyházként történő elismerésre irányuló” eljárásról. Első körben az egyházi kapcsolatokért felelős miniszter elküldi az adott vallási közösség elismeréséről hozott határozatát a vallásügyi bizottságnak, amely nyilvános ülésen hallgatja meg az érintett szervezet képviselőit, a miniszteri határozatot pedig továbbítja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Rubovszky javaslata szerint a nemzetbiztonsági bizottság az „erre hatáskörrel rendelkező szerv véleménye alapján”, zárt ülésen alakítja ki álláspontját. (Az egyházi státusz megítéléséről a döntő szót az Országgyűlés mondja ki.)
Az MSZP-s Lendvai Ildikó kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az egyházak elismerésével foglalkozó eljárási szabályokról az egyházi törvényben és nem a házszabályban kellene rendelkezni. Az egyházi törvény legújabb változata azonban zárószavazás előtt áll: a kormányoldal ezért találta ki azt a jogi trükköt, hogy házszabály-módosító javaslatot terjeszt elő.