http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=627532&referer_id=toplist
Magyar pápa ül Szent Péter trónjára?
Erdő Péter lehet az, aki rácáfolhat azokra a
jóslatokra, amelyek szerint jó ideig nem kerülhet európai főpap Szent
Péter trónjára. Számos olasz lap a legesélyesebbek között emlegeti. Több
ok miatt is "beleillik" a pápaválasztó bíborosok elképzeléseibe.
Bizonyos szempontok alapján elődei irányvonalát követné, de véghezviheti
az egyház reformját is.Magyar pápa ül Szent Péter trónjára?
Ma, 05:31
Ossza meg!
Esetleges megválasztásához azonban több feltételnek kellene teljesülnie.Hogyan válhat a konklávé során Erdő Péter favorittá? Nagyon sok függ attól, hogy az egyes szavazási fordulókban ki hány voksot kap. A 2005-ös választáson Joseph Ratzinger már az első szavazási kör után favorit volt. Ha a harmadik, negyedik helyen végzett jelölt nem tudja növelni szavazatainak számát, ők hamar kiesnek. De a második helyezett sem reménykedhet, amennyiben túlságosan leszakadt az élen álló mögött.Most sokkal kiélezettebb szavazás várható, mint 2005-ben, hiszen nincs olyan igazán nagy esélyes, mint akkor Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció prefektusaként. 1958-ban, amikor az egyház reformerét, XXIII. Jánost választották meg pápának, az első választási napon rendkívül szoros volt a "verseny". Ekkor ugyan Roncalli kapta a legtöbb voksot, de csak két szavazattal állt mögötte második helyen egy örmény főpap. Ha két favorit közül kell választani, viszonylag egyszerű a konklávé további menete, hiszen egyikük előbb-utóbb, a bíborosok egyeztetéseit követően megszerezheti a szükséges többséget, így történt ez a későbbi XXIII. János megválasztása esetében is.
Most azonban még az 1958-as választásnál is kiélezettebb lehet a helyzet, s akár 4-5 olyan jelölt is hasonló számú voksot szerezhet az első körben. Tegyük fel, hogy 20-25 körüli szavazatot kap Marc Ouellet kanadai kuriális bíboros, Odilo Scherer brazil kardinális és egy olasz főpap. Ám további szavazások sem hoznak eredményt, mert a bíborosok nem hajlandóak egyik vagy másik jelölt mellé állni. Itt jöhet a képbe egy új, kompromisszumos jelölt neve, Erdő Péteré. Fontos tényező, hogy a kuriális vagy az olasz bíborosok állítanak jelöltet, akit általában elfogadnak a nem kuriális főpapok. Most azonban még ez sem biztos, hiszen a Vatileaks-botrány miatt csorba esett a Szentszék tekintélyén. A kiútkeresésben döntő szerep hárul az úgynevezett "királycsinálókra", azokra a főpapokra, akik a választás menetét irányítják. Mivel ezúttal nincs igazi esélyes, ezért nagyon sokat számít az ő véleményük. A mostani helyzetet az 1978-as második pápaválasztáshoz hasonlítják, amikor Karol Wojtylát választották meg pápának. Akkor Franz König osztrák bíboros dobta be a későbbi II. János Pál nevét, ő volt a mindenki számára elfogadható kompromisszumos jelölt.
Sodano, Bertone, Kasper és a többiek
Két olasz főpapot, két volt államtitkárt kell kiemelni a pápaválasztás folyamatának irányítása során: Tarcisio Bertone volt államtitkárt, jelenlegi "kamarást" és Angelo Sodanót, a Bíborosi Kollégium dékánját. Előbbi adminisztratív ügyekért felelős, neki kell gondoskodnia a választás zavartalan lebonyolításáról. Neki is megvannak a hívei a Vatikánban, de a kuriális főpapok között talán Sodanóra hallgatnak többen. Ő maga nem vehet részt a szavazáson, már hat éve elmúlt nyolcvan éves, de befolyását nem szabad alábecsülni. A 2005-ös választás alkalmával épp egy dél-amerikai kuriális bíboros, a kolumbiai Alfonso López Trujillo volt az egyik legaktívabb tárgyaló, ő kereste a kompromisszumot, s gyűjtötte a lehetséges szavazókat Joseph Ratzinger számára. Bertone szintén kezdettől fogva régi munkatársát, Ratzingert támogatta, Sodano viszont nem. Szintén aktív szerepet játszott 2005-ben Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának volt elnöke. Bár március 5-én tölti be 80. életévét, még részt vehet a konklávén, így neki is döntő szava lehet. Csakúgy, mint Jorge Maria Bergoglio Buenos Aires-i érseknek, aki szintén nyert néhány szavazatot Joseph Ratzinger számára. Ő is ott lesz a konklávén, hiszen még "csak" 76 éves. Így az említett főpapok határozhatják meg az egyház későbbi sorsát.
Követné az elődök példáját
Erdő Péternek azonban minden esélye megvan arra, hogy ha több szavazási forduló után sem körvonalazódik, ki legyen az új egyházfő, Wojtylához hasonlóan mindenki számára elfogadható jelöltként dobják be a nevét. Esélyeit növelheti, hogy 2006 óta áll az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának élén. Elismertségét a testületben mutatja, hogy 2011-ben újabb öt évre választották meg a tanács élére. Befolyásos főpapokkal dolgozik együtt: egyik alelnöke Angelo Bagnasco genoai érsek, az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, akit szintén az esélyes pápajelöltek között emlegetnek. Utóbbi győzködheti Erdő Péter rátermettségéről a 26 olasz bíborost. A pápákat elsősorban az alapján értékelik, mennyire voltak képesek új irányvonalat adni az egyháznak, kezdeményeztek-e párbeszédet más egyházakkal. Most pedig az a legégetőbb kérdés, olyan pápát választanak-e, aki képes lesz megreformálni a Vatikánt.
Erdő Péter az ökumenizmus motorja lehetne. Több korábbi beszédében egyértelműsítette: azt szeretné, hogy minél közelebb kerüljenek egymáshoz a különböző egyházak. Ez illeszkedik II. János Pál és XVI. Benedek törekvéseibe. Januárban, a holokauszt emléknapja alkalmából kijelentette, "a tiszta és emelkedett emlékezés segíthet abban, hogy olyan szörnyűség, mint a holokauszt ne ismétlődhessen meg". Többször is elítélte a rasszizmust, tavaly áprilisban pedig felszólalt az Élet Menetén, kifejtve, "a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy célból, mindig elfogadhatatlan".
Az ortodox egyházaknál is elismerik. 2010 júliusában az olasz katolikus L'Avvenire című lapnak kifejtette, azért fontos az együttműködés a keleti egyházakkal, mert "beszélhetünk ugyan Európa keleti és nyugati feléről, de egyek vagyunk". Hozzátette, "a katolikusok és ortodoxok szinte teljesen egyek a hitben, ezért fájó a tudat, hogy még nem jutottunk el a teljes egységre".
XVI. Benedek gyakorta ostorozta az individualizmust, az erkölcsök hanyatlását, s - ami II. János Pálnak is egyik fontos elve volt - a mértéktelen fogyasztást. Erdő Péter ezt érintve szintén a L'Avvenirének fejtette ki, "ha az állam merev dogmatizmussal megőrzi a szélsőséges liberalizmus elveit, amely távol áll a társadalom valóságos helyzetétől, akkor a korrupció és az anarchia a társadalmi és gazdasági élet destabilizálásának veszélyével fenyeget". E tekintetben sem tér el az elődök irányvonalától.Több bíboros is egyetért abban, elengedhetetlen a Vatikán reformja. Ezt a Vatileaks kiszivárogtatott dokumentumai is messzemenően alátámasztják. XVI. Benedek azért is dönthetett a távozás mellett, mert úgy érezte: nincs ereje a nyilvánvalóan konfrontációkkal is járó intézkedések véghezvitelére. Az új pápának tehát "válságmenedzsernek" is kell lennie, aki ráncba szedheti a Vatikánt. Mennyire felel meg ezen kritériumoknak Erdő Péter?
Habitusa más, mint a nyugdíjazott pápáé. 2005-ben választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé, s már ez a poszt is feltételezi azt, hogy értenie kell az adminisztráció intézéséhez, XVI. Benedek azonban nem szívesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Ami az anyagi kérdéseket illeti, Erdő Péter láthatóan kemény intézkedésektől sem riad vissza, hogy egyensúlyban tartsa az egyház költségvetését. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében közismerten nagy rendet tartott. Ha miniszterelnök lenne, "reformernek" neveznék, hiszen igyekszik lefaragni a költségeket. Mint lapunknak tavaly decemberben adott interjújában utalt rá, több állami oktatási intézmény átvételére is nemet mondtak, ha azt nem találták gazdaságosnak. Egyes egyházi intézményektől pedig megvonták a támogatást, a költségek "racionalizálása" miatt.
Bizonyos püspöktársaival azonban meggyűlt a baja elképesztő herdálásaik miatt. S talán ez lehet a legnagyobb támadási felület vele szemben, mert bírálói úgy vélik: ha nem volt képes rendet tenni a magyar egyházban, hogy tudna sikerrel járni a Vatikánban? Fontos azonban kiemelni, a prímás nem kormányfő. Nem válogathatja meg munkatársait, vagyis nem ő dönt arról, kik kerüljenek az egyházmegyék élére, így nem is csak tőle függ, hogy az egyes püspököket mikor váltják le. A Vatikánnak, illetve a Szentszék Magyarországra akkreditált apostoli nunciusának is komoly beleszólása van az ügyekbe. Ez a bonyolult rendszer azonban jelentősen lelassítja a döntéshozatal folyamatát. Amikor 2011-ben kiderültek a pécsi püspökség gazdasági ügyeivel kapcsolatos botrányok, nem léptek fel azonnal, Mayer Mihály megyéspüspököt csak hónapokkal később mentette fel a Szentszék. A pécsi püspökség ügyeiért aligha Erdő Pétert terheli felelősség. Tavaly botrány tört ki a győri egyházmegyében is, szintén gazdasági okok miatt. Ott azonban máig nem történt változás.
Vége a mézesheteknek
Erdő Péter igyekezett távol tartani magát a magyar belpolitikától. Ezzel aligha lopta be magát több lelkipásztor szívébe, hiszen sajnos ma is akadnak papok, akik a szószéket arra használják fel, hogy politikai véleményüknek hangot adjanak. Az előző választások során egyesek a jelenlegi kormány mellett fejtettek ki elképesztő aktivitást, szembemenve a Vatikán által is képviselt állásponttal, mely szerint ne politizáljanak a papok. E lelkipásztoroknak is ugyanúgy szólhatott Erdő Péternek a Népszavában elhangzott tavalyi mondata, mely szerint "nem szabad gyűlöletet szítani". Bár a nyilvánosság előtt láthatóan kerül mindenfajta politikai állásfoglalást, a Wikileaks 2011-ben kiszivárgott dokumentumaiból azért kiderül, hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről. Az amerikai nagykövetségen a külképviselet ügyvivőjével 2009-ben folytatott megbeszélései során bírálta Gyurcsány Ferenc kormányát, viszont elismeréssel szólt arról, hogy az örökébe lépő Bajnai-kabinet fellépett a szélsőséges csoportokkal szemben. Akkor úgy vélte, a Fidesz várható 2010-es választási győzelme esetén javulhat az állam és a katolikus egyház viszonya, de - mint fogalmazott - "így sem leszünk a mennyországban". Szavait az idő is igazolta. A kezdeti mézesheteknek vége, ismét egyre több a feszültségforrás az állam és az egyház viszonyában. Amint lapunknak tavaly elmondta, jövő szeptembertől nem látják az egyházi iskolák finanszírozási rendszerét, s a kötelező hit- és erkölcstan oktatása is számos kérdést vet fel a katolikus egyház számára.
Elutasítja a szélsőségeket
A magyar prímás egyértelműen elutasít mindenfajta szélsőséget. A Vatileaks dokumentumai szerint úgy vélte, félelmet kelt a Magyar Gárda fellépése, s azt tanácsolta a papoknak, ne vegyenek részt a szervezet rendezvényein. Miután felmerült, Erdő Péter is esélyes Szent Péter trónjára, a magyar pártok közül egyedül a Jobbik támadta, a párt több képviselője szerint "túl liberális lenne pápának". Ez összefüggésben áll azzal, hogy Erdő Péter burkoltan bírálta a Jobbikot amiatt, mert advent időszakában a nyilvános tereken keresztet helyezett el. A keresztet, mint vallási szimbólumot nem lenne szabad politikai célokra felhasználni - fejtette ki lapunknak. Erdő Péter II. János Pálhoz hasonlóan utazó pápa lehet részben fiatal kora miatt, részben pedig azért, mert a világ számos országában szívesen látott vendég. Több külföldi elismerést kapott. Érdeklődik a világ gondjai iránt. Magyar prímásként pedig rendszeresen látogatott el a különböző plébániákra, hogy képet alkosson az ottani helyzetről.
A Vatikánban a kompromisszumok főpapjának tartják: 2011-ben a Szentszék apostoli vizitátorként Limába küldte, hogy elsimítson egy a helyi pápai egyetemmel kialakult konfliktust. Erdő Pétert van, aki konzervatívként írja le, van, aki liberálisnak tartja. De ez is azt mutatja: ha bárhová is be akarnánk sorolni, középutas főpapnak nevezhetnénk. Ideológiáját tekintve nem tér el az előző pápák irányvonalától, de alighanem pontosan látja azt, hogy az egyház még mindig nem képes megfelelni a kor kihívásainak. Egy interjújában kifejtette, olyan pápára van szükség, aki rendszeresen használja az internetet. Óvatos személyiség, aki minden interjújában igyekszik visszafogott, szinte "észrevétlen" lenni. Mégis, ha pápává, vagy akár jó szervezőkészsége elismeréseként államtitkárrá választanák, modern egyházfő is lehet, aki bölcsességével képes megtalálni a kiutat az egyház jelenlegi válságából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése