Rétegmisszió hatása magyar társadalomra

Rétegmisszió hatása magyar társadalomra

  A XXI. századi egyház jövője nagyon sok teológus szerint a rétegmisszióban van. Jelenleg több tíz teológus és társadalomtudós dolgozik a református egyház és a romák helyzete problémakörén. Ez az anyag nem publikus. Dani Eszter lelkipásztor által fémjelzett út azonban meggyőződésem, hogy járható. Ma Magyarországon újat kezdeni rendkívül nehéz, mert (nyugati társadalom változik, ezért sok mindent felad, a szocializmus pedig összeomlott és az előbbi sorsa is érdekes) a régi struktúrák összeomlanak az új pedig nem alakult ki 20 év alatt. Mélyen egyetértek a rendszerváltással azonban a magyar társadalom soha nem látott krízist él át (fejlődéseivel együtt, ha tetszik) ezt egyre nehezebb elrejteni.  A rétegmisszióban, továbbiakban, cigánymisszióban ez látványos.  Cigányságban megjelent a gyermekéhezés (nemcsak ott) erősebb, mint valaha a csirketolvajlás. A Cigány pásztoráció egyik fontos eszköze az oktatás a felemelkedéshez, segítségnyújtáshoz is nélkülözhetetlen. A Kádár rendszerből fent maradt cigányiskolákat szerették a cigányok, de ezek nagy része megszűnt.  Magyarországon senki a jobboldali kormányok sem akartak ennyi egyházi iskolát, mint ma van, az egyházakhoz kerülnek át az állami iskolák a magyar.  A Lakosság népessége megváltozott. Rendkívül magas az iskoláskorú cigány gyermekek aránya magyar iskolába nem szívesen járnak. Ma 2013-ban mi a helyzet Kiskunhalason Bács Kiskun megyében Magyarországon a cigányiskolákkal.  A cigányiskolák integrálnak vagy elkülönítenek a cigánygyerekeket.  A civil és az egyházi szféra tud ebben segíteni félretéve a rivalizációt. Bács Kiskunban hogyan lehet a cigány pasztorációt aprópénzre váltani. Engem ilyen gondolatok foglalkoztattak, amikor ez a levél megszületett.
Gondolatok megosztása  rétegmisszióról ez a bejegyzés célja.