Cone és Spanyol liberális teológia kritikája

Nem a fekete teológiára

Felszabadítás teológia és az iszlám támadása

Igen Isten munkájára.

Nem a fekete teológiára.

Nem a Dél amerikai teológiára

1. A keresztyén ókor sikeres missziója a III.-IV. Századra, de az Ariánus vitára mindenképpen megtorpan, pedig a fiatal keresztyénség Ariánus változata Kínát is elérte.  Jézus Krisztus ÚR hitvallás ugyan megmarad, de a személyes érzelmi akarati hitről egy hangsúly eltolódás történik. A hit görög filozófiát elkezdi alkalmazni és a keresztyén hit szövetségi, kapcsolati Istennel járási jellege háttérbe szorul. Az egyház óvatosan, de Krisztus („látható”, „valós”) testté válik. A hit nem tapasztalati látás célirányos cselekedet lesz, hanem fizikai, tapasztalati látás határán valami. . Isten valóban adott látható eszközöket, de ezekre soha nem tevődhet át hangsúly. Az egyház tanítói intézménnyé vált Krisztus gyülekezete (koinoina, ekleszia) helyett szép lassan. Ez abban a korban gyengítette az iszlámmal való ellenállást.  Észak Afrika elesett. Az iszlám egész középkorban komoly fenyegetést jelentett. Ma is az Észak afrikai iszlám komoly kihívást jelent Európa számára töretlenül betört Európába. Sem a természettudományok sem a buddhizmus, Next- és New age nem jelent olyan komoly problémát, mint az iszlám. A keresztyén hit erős, külső és főleg nem katonai erők nem bírták megdönteni. Akkor a hitviták és az érdekkeresztyénség volt a probléma.

2013. február 11 lemondott a német pápa. Kompromisszumos jelölt volt. A II.Vatikáni Zsinat nem hozta meg a kívánt eredményeket. II. János Pál Lengyelországi látogatása és a Szovjetunió összeomlása, viszont nem értelmezhető a II. Vatikáni Zsinat nélkül. A keresztyénség Európát leszámítva mindenütt (lanyhuló ugyan), de offenzívában van. Az angolszász világot hatalmas keresztyénébredések jellemezték a XVIII. századtól napjainkig. A XIX. századtól a Római Katolikus Egyház ugyancsak elérte az összes kontinenst.  Európát azonban világháborúk vallásellenes filozófiák jellemezték mindezek ellenére. 1989-95 között azonban az internacionalista és a nemzeti szocializmus a német filozófia összeomlott. A világ a nagytőke elfogadott uralma alá került. Dél Amerika fasiszta és a Szovjet Kínai diktatúrákkal együtt. (Fasizmus és a szocializmus egy eszme két változata). A világ 2001- 2006 között ismét, de most soha nem látott, de érdekes válságba és/vagy fejlődési krízisbe került.
A társadalmi egyenlőtlenségeket nem tüntették el a keresztyén missziók. Még a XIX. század Észak Amerikájában valamint a XX. század Dél Amerikájában megjelenik a felszabadítás teológia. Ma a XXI. században a felszabadítás teológia és az egyenlőség, különbözőség kérdése a főprobléma egy szóval a materializmus első helyre került az egzisztencia. Ennek az a következménye, hogy hiába fejlett a világ soha nem látott vagyoni különbségek lettek. Európa nyugati fele éppen ezért eddig nem értette meg kelet európai internacionalista szocializmus csúfos bukását, bár fegyverkeztek ellene.

2. James H. Cone 1938. 08.05. születik protestáns lelkipásztor. A keresztyénség hangsúlyát óvatosan eltolja a gazdasági egyenlőség felé. Számos műve van a Marxizmus értékei és fekete teológia kapcsolatáról, viszonyáról. Ennek egy része az interneten is elérhető. (http://archive.org/details/TheBlackChurchAndMarxismWhatDoTheyHaveToSayToEachOther). Cone, ahogy fasizmusban alkotó Dél amerikai és Dél afrikai társaik hangsúlyozzák, hogy a megváltás üzenete különböző közegben szól. (Cone sosem járt a Romániai protestáns ébredés területein, soha nem élt a marxizmus rabságában). Célt a személyi szabadság adhat, mondja. Isten először kihozott Egyiptomból és csak aztán jött a Dávidi szabadság. Cone döbbenetes módon azt sugallja evangéliumot csak teli hassal lehet hallgatni. A XX. századi teológia vagy használja, vagy kritizálja, vagy mindkettő a liberális teológiát. A teológiánk lényege az alkalmazkodás, ahhoz a közeghez, amiben élünk. Ez azonban csak részben igaz nyilván nem az elveszett Dávidi dallamokat énekeljük, nyilván változik a zene és változik a környezet is. Nyilván ehhez alkalmazkodni szükséges.  A keresztyénségnek azonban van egy csodálatos arca (most nem az árulásról-hűségről szeretnék beszélni, hanem) nagyszerűbb dologról. Tudjuk, mit ígér a keresztyénség. A rabszolga legyen szabad és szabadítson fel mást. Ez nem a társadalmi rend megváltoztatása ez több annál. Rabszolga vagy élj szabadon Krisztusban szabad vagy légy Krisztus szolgája. A keresztyénség a fejlődéshez alkalmazkodik, de ismeri a szabadságért való összeütközést a kultúrával. Gazdag vagy add el vagyonod? Nyomorult vagy Isten tud rajtad változtatni, de veled akar együtt dolgozni. Komoly különbség ez.  A szabad marxista szocializmust a rabszolgák, akik elhitték, hogy adott történelmi lehetőséggel élve keresztyén erővel megdönthetik a hazug marxizmust. Assisi szent Ferenc nem szegényből lett gazdag fordítva gazdagból lett szegény. Tomori Pál Jobbágyból lett bíboros (míg nem hibázott bíborosként) Luther nem volt gazdag. Simon Menno megmentette a baptizmust a démoni Münzer Tamástól. Hubmayer nem volt lázadó tudós baptista teológus volt. A remeték pont a gazdagság elől lesznek, keresztyének menekülnek a fényűzésből. Wesley bordélyházakba járt fényűző volt ő hozta el amerikai egyik nagy ébredését, miután keresztyén lett. A főproblémánk nem az egyenlőség-különbözőség, hanem az identitásunk. Az ember, ha megtalálja, a helyét kijöhet a drogból. A vállalkozó eladhatja vagyonát, ha megtalálja a helyét. A mi kérdésünk? Ki vagyok én ki vagy te és elsősorban kicsoda az a valaki, aki és most így módon, aki 30 évet köztünk járt és Jézus Krisztusnak hívták. Az iszlámmal szemben csak akkor lehetünk egységesek, ha különbözőségeinket el fogadjuk. Nemcsak a gazdagoké az evangélium sőt, de neked és nekem is változnom kell, ebből nem köztes eredmény lesz, hanem egy harmadik új dolog ez a Jézus Krisztusba vetett hit.
3. A  Dél amerikai felszabadítás teológia a következő fogalmakkal dolgozik.
„A felszabadítási teológusok és e teológia hívei számára a marxizmus a "társadalmi elemzés eszköze" (Gutiérrez), mely által tapasztalatot szerezhetnek Latin-Amerika jelenlegi társadalmi helyzetével kapcsolatban, és amelynek segítségével a szegények szörnyű helyzete orvosolható. Másodszor, a marxizmus és a szocializmus politikai programot kínál, mely által a jelenlegi igazságtalan társadalmi rendszer lebontható, és egy igazságosabb társadalom építhető fel. A gyakorlatban a felszabadítási teológia erősen bírálja a kapitalizmust, és támogatja a szocializmust. Latin-Amerika, de más földrészek baloldali keresztényeire (keresztényszocialisták és keresztény kommunisták) is nagy hatással van a felszabadítási teológia. E teológia hívei a Bibliát, mint a felszabadítás elbeszélését olvassák.” Dél Amerikában évtizedekig nemzeti szocialista egypártrendszer volt, a rendszer uralmon lévén vitatkozva puccsolva buktatták egymást a kommunistákkal a szocialista jelleg hangsúlyossá vált. Dél amerikai akkoriban is elfogadott életszerű képződmény volt. Erős rokon vonást mutat a fekete teológiával. Ismeri a társadalmi a strukturális bűn fogalmát nem csak az egyénit, ahogy a Biblia is ismeri. Később Dél Amerikában liberális protestáns ébredés történt a katolikus növekedés mellett. Nem hívő baloldali pártok vették át hatalmat melyek újra diktatúrába hajlottak. A munkások védelmét sokáig az egyház látta el. A liberális teológia óriási vívmánya volt az, hogy felismerte a prekoncepció, és a társadalmi kontextus fogalmát. Azonban a megdőlt marxista rendszerekben, ha lehet is nem szerencsés marxista fogalmakat használni.  Ha létezik egyéni és strukturális bűn, akkor van egyéni és társadalmi önazonosság is Jézus Krisztusba vetett hiten keresztül.
Találjuk meg identitásunkat Krisztusban. Az ókorban elég volt egy mondat hitvallás, míg nem jött a filozófia ma is elég ez az egy mondat. Az egy másik kérdés, hogy ez a mondat hatékony és ezért egy könyvtárnyi dvdvel sem lehet hatásáról írni, és ez a mondat maga is sűrítmény.

Jézus Krisztus ÚR!