Imádkozzunk, böjtöljünk Erdő Péterért, nincs már NDK!
II. János Pál halála után, kompromisszumos jelöltre volt szükség a Vatikánban. A protestáns-katolikus keresztyénség arculata jelentősen megváltozott. Az egykori európai és angol-amerikai gyarmatokon a világjelentős részén (Európát leszámítva) a keresztyénség offenzívában van. A tridenti típusú „fundamentalista reformerek” katolikus reformátorok azonban sikeres kritikával illeték a II. Vatikáni zsinatot, arcot-személyt állítaniuk azonban nem sikerült. II. János Pál „evangelizált” a győzedelmes egyház üzenetét hozta el. A tanár Ratzinger kacsintott oké-oké, de van „katolikus” örökség. Pásztori egyensúlyozásra készült Ratzinger. A posztmodern megoldás abszurd lett. pl.: (Luther, rehabilitálása, de az ökumené ortodoxokra, Moszkvára, afrikára vonatkozik, vonatkozott.) Nem tartanak a hitmélyítésnél, ők is az elő evangélium hirdetésénél tartanak. Nem tud a „Tridenti szárny arcot” adni az ereje, pedig óriási. Képesek lennének Olasz pápát, adni, ha ez reális lenne, és „latinul dicsérni a Szűz Anyát, akit megfelelő rangra emelnének. Ratzinger ízig, vérig katolikus teológus, csodálhatta II: János Pál gyakorlati képességeit ő viszont meg akarta alapozni az egyházát. A napi szintű egyházpolitikában a következő helyzet alakult ki.
1. Észak Koreai pápa, vele szemben támasztott elvárások: Hozza el úgy a győzedelmes egyház üzenetét, hogy közben, protestáns Dél Koreára vigyázzon! Missziózzon, fegyelmezzen. (Abszurd, illetve nagy feladat)
2. Angol (kanadai pápa) Protestáns távolságtartás II. Vatikáni Zsinat szelleme (Hosszú ideig volt Spanyol, Olasz kontra angol vetélkedés az egyházi hatalomért.
3. Dél afrikai dinamizmus (Európai-angol gyarmat a helyzet ugyanaz). Ez egy egyházpolitikai tünet, mint inkább irányvonal.
Erdő Péter dolgozott üldözött (visszahúzódó) egyházban dolgozott a materialista kapitalizmusban és kezelnie kellett. „tridenti kelet európai” képes elfogadtatni magát a tridenti fundamentalistákkal valamint a „katolikus liberálisokkal”. Legalábbis a napi környezet, amiben mozgott elvárná tőle. Azt csak Erdő Péter és Jézus Krisztus tudja, hogy vállalna egy ilyen kihívást vagy nem. Amennyiben vállalná, egyetért valójában a helyzetértékeléssel. Mint protestáns csodálom Ratzingert, teológusként pontosan tudta hova kell, ahhoz ütni, hogy fájjon a protestánsoknak. Azonban volt arról is elképzelése mit kellene cselekedni Jézus Krisztus bolygóján.
1. Tanár úr kérem ez mégis NDK (orosz-német) megoldás volt. Ma a világ fél.
2. Amikor II. János Pál meghalt a világ gyászolt és vitatkozott. Gyászolta a szabadságot és vitatkozott gusztusról volt, akinek nem volt gusztusa végig nézni a gazdag reneszánsz palotában a („rosszindulatú”) szegény öreg pap, Haldoklását.
3. 8 éve a csapból is a („katolikus”) kereszténység folyt. Ma tanár úr („katolikus”) félelem arca folyik a csapból is.
4. Jó diákként imádkozzunk, és csak remélni merem, hogy jó diákként megoldja ez a világ az NDK jellegű házi feladatot.
II. János Pál halála után, kompromisszumos jelöltre volt szükség a Vatikánban. A protestáns-katolikus keresztyénség arculata jelentősen megváltozott. Az egykori európai és angol-amerikai gyarmatokon a világjelentős részén (Európát leszámítva) a keresztyénség offenzívában van. A tridenti típusú „fundamentalista reformerek” katolikus reformátorok azonban sikeres kritikával illeték a II. Vatikáni zsinatot, arcot-személyt állítaniuk azonban nem sikerült. II. János Pál „evangelizált” a győzedelmes egyház üzenetét hozta el. A tanár Ratzinger kacsintott oké-oké, de van „katolikus” örökség. Pásztori egyensúlyozásra készült Ratzinger. A posztmodern megoldás abszurd lett. pl.: (Luther, rehabilitálása, de az ökumené ortodoxokra, Moszkvára, afrikára vonatkozik, vonatkozott.) Nem tartanak a hitmélyítésnél, ők is az elő evangélium hirdetésénél tartanak. Nem tud a „Tridenti szárny arcot” adni az ereje, pedig óriási. Képesek lennének Olasz pápát, adni, ha ez reális lenne, és „latinul dicsérni a Szűz Anyát, akit megfelelő rangra emelnének. Ratzinger ízig, vérig katolikus teológus, csodálhatta II: János Pál gyakorlati képességeit ő viszont meg akarta alapozni az egyházát. A napi szintű egyházpolitikában a következő helyzet alakult ki.
1. Észak Koreai pápa, vele szemben támasztott elvárások: Hozza el úgy a győzedelmes egyház üzenetét, hogy közben, protestáns Dél Koreára vigyázzon! Missziózzon, fegyelmezzen. (Abszurd, illetve nagy feladat)
2. Angol (kanadai pápa) Protestáns távolságtartás II. Vatikáni Zsinat szelleme (Hosszú ideig volt Spanyol, Olasz kontra angol vetélkedés az egyházi hatalomért.
3. Dél afrikai dinamizmus (Európai-angol gyarmat a helyzet ugyanaz). Ez egy egyházpolitikai tünet, mint inkább irányvonal.
Erdő Péter dolgozott üldözött (visszahúzódó) egyházban dolgozott a materialista kapitalizmusban és kezelnie kellett. „tridenti kelet európai” képes elfogadtatni magát a tridenti fundamentalistákkal valamint a „katolikus liberálisokkal”. Legalábbis a napi környezet, amiben mozgott elvárná tőle. Azt csak Erdő Péter és Jézus Krisztus tudja, hogy vállalna egy ilyen kihívást vagy nem. Amennyiben vállalná, egyetért valójában a helyzetértékeléssel. Mint protestáns csodálom Ratzingert, teológusként pontosan tudta hova kell, ahhoz ütni, hogy fájjon a protestánsoknak. Azonban volt arról is elképzelése mit kellene cselekedni Jézus Krisztus bolygóján.
1. Tanár úr kérem ez mégis NDK (orosz-német) megoldás volt. Ma a világ fél.
2. Amikor II. János Pál meghalt a világ gyászolt és vitatkozott. Gyászolta a szabadságot és vitatkozott gusztusról volt, akinek nem volt gusztusa végig nézni a gazdag reneszánsz palotában a („rosszindulatú”) szegény öreg pap, Haldoklását.
3. 8 éve a csapból is a („katolikus”) kereszténység folyt. Ma tanár úr („katolikus”) félelem arca folyik a csapból is.
4. Jó diákként imádkozzunk, és csak remélni merem, hogy jó diákként megoldja ez a világ az NDK jellegű házi feladatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése