fasizmus a múltba néz fundamentalista eszménye Róma

http://www777.blogter.hu/358166/fasizmus a materializmus tagadása Marxizmus bírálata XX. század Fasizmus. A Mussolini által teremtett ideológia, valamint politikai és társadalmi doktrína, a fasizmus Dimitrov 1935-ös ötlete alapján a baloldali politikában gyűjtőneve lett először a nemzetiszocializmus német, olasz, spanyol és magyar gyakorlatának (tehát "fasiszta" lett ebben a szóhasználatban nemcsak a valódi olasz Ducekövető, de a német Völkische Bewegung híve, a spanyol falangista és a magyar hungarista is), majd később a Szovjet által leigázott országokban "fasisztának" mondtak mindenkit, aki nem volt kommunista, illetve szembehelyezkedett a Szovjetunióból importált bolsevizmussal. ________________________________________ Dimitrov bolsevizmusba átültetett ötletét a jelenlegi baloldalnak mondott izé átvette, és tüzes billoggal masirozik a nem behódolt másként gondolkodók nyomában, időről időre belesütve tetszés szerint bárki nyakába a fasizmus bélyegét. ________________________________________ Vizsgáljuk meg közelebbről, miről is szólt az olasz fasizmus : ________________________________________ Természetesen Mussolini és Hitler személyiségének, valamint az olasz fasizmusnak egybemosása csak teljesen történelmietlenül, a történelmi tények meghamisításával lehetséges. Lényeges különbség van ugyanis az olasz és a német nép vezetőjének életútja és egyénisége, valamint ideológiája között. ________________________________________ Nem volt olyan alakja az olasz történelemnek, akit az olasz nép oly rajongó szeretettel vett volna körül, mint Mussolinit. Beszédein százezrek jelentek meg, a nevét áhítattal ejtették ki, és amikor alakja a mozik filmvásznain is megjelent, a közönség perceken át felállva, ujjongva tapsolt. És nem volt olyan alakja az olasz történelemnek, akit a vesztett háború után az olasz nép egy része annyira megvetett, gyűlölt, mint az egykori imádott Ducét. Amikor a milánói dóm előtti téren lábánál fogva felakasztották az 1883-ban született, és 1945. április 28-án a partizán Valerio "ezredes" által meggyilkolt Benito Mussolini holttestét, a járókelők közül sokan leköpdösték, meggyalázták a tetemét. Hatalma csúcspontján államfők, miniszterek, egyházi személyek dicshimnuszt zengtek politikai zsenialitásáról, éleslátásáról, bátorságáról és tetterejéről. ________________________________________ Benito Mussolini az első világháborút megelőző években szocialista nézeteket vallott, 1903-1914 között az olasz szocialista Avanti című lapnak társszerkesztőjeként működött. Amikor az első világháború kitört, az olasz szocialisták ellenezték Olaszország világháborús részvételét. Ez mélységesen felháborította Mussolinit, akinek meggyőződése volt, hogy Olaszországnak feltétlenül nemzeti érdeke fegyveresen küzdeni jogaiért. Szakított a szocialistákkal, de nem szakított azzal, amit a szocializmus lényegének tartott: az egész nép jóléte iránti baloldali elkötelezettségével. De gondolatvilágában most már ez a szocializmus szervesen egybeforrott a nacionalizmussal, az olasz nemzeti érdekek következetes és rendíthetetlen szolgálatával. A háborús évek alatt a Popolo d'Italia szerkesztője, és 1919-ben szervezni kezdi a feketeinges fasciokat. Innen már egyenes út vezet az 1922. október 28-i Marcia su Roma-ig, amelyet követően II. Viktor Emánuel király kinevezi miniszterelnöknek Mussolinit, aki időközben megalkotja és összegzi az olasz fasizmus doktrínáját. ________________________________________ Itt álljunk meg egy pillanatra, mert ezen a ponton megegyezik a nézőpontjuk Hitlerrel, a német vezér szintén baloldali eszmerendszer mentén ideológizálta meg a nácizmust. ________________________________________ A FASIZMUS IDEOLÓGIÁJA, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI DOKTRÍNÁJA ________________________________________ A Mussolini által kigondolt, összegzett fasizmus sokkal több, mint pártprogram. A fasizmus mindenekelőtt világnézet: az embernek és az embert körülvevő világnak bizonyos határozott alapelvek szerinti szemlélete. ________________________________________ A fasizmus antimaterialista, spiritualisztikus világnézet. Azt vallja, hogy az érzékekkel, tapasztalással megragadható anyagi világon kívül létezik egy tértől és időtől független szellemi világ is, amelyet az értelem képes megismerni. Az anyagi világ a tértől és időtől független abszolút szellemi lény, Isten teremtménye. Ugyanennek az Istennek objektív (vagyis tudatunktól független) akarata az embereket kötelező örök erkölcsi törvény is, amelynek minden tudatos emberi cselekedet alá van vetve. A fasizmus elveti tehát azt a felfogást, amely szerint "a politika nem az erkölcsről szól". Mint minden tudatos emberi cselekedetnek, a politikai tevékenységnek is erkölcsi dimenziója van, ami egyben azt is jelenti, hogy nincs erkölcsileg közömbös emberi cselekedet. ________________________________________ A fasizmus (vallási alapokon nyugvó) erkölcstana elveti mind az utilitarizmust (a haszonelvű felfogást, amely szerint a gyakorlati hasznosság az emberi cselekedet legfőbb értékmérője), mind a hedonizmust (amely szerint a testi élvezet a legfőbb érték, amelynek megszerzése érdekében minden más csupán eszköz jellegű). Ennek megfelelően hadat üzen a kényelmes életszemléletnek, és vallja, hogy magasabb rendű, szellemi értékek érdekében le kell mondani térhez és időhöz kötött anyagi értékekről. Ezzel függ össze a fasizmus hősi életszemlélete és hőskultusza is: legmagasabb rendű példakép a hősi halott, a hazájáért életét feláldozó hős. ________________________________________ E világnézet szerint az élet folytonos küzdelem, mivel tele van ellentétekkel, amik egymással harcban állnak. A fasiszta nem keresi öncélúan a küzdelmet, de büszkén vállalja. A harc győzelmes megvívása feltétlen engedelmességet tesz szükségessé. Ezért a fasiszta hármas jelszava: hinni (az eszmében), engedelmeskedni (a feljebbvalónak) és küzdeni (az ellenség ellen). ________________________________________ Ki az ellenség? Mivel a fasizmus szellemi forradalom, mindazok ellen irányul, akik a haza, a nemzet, a vallás és a család felbomlasztásán és megsemmisítésén fáradoznak. Mussolini mindenekelőtt a szabadkőműveseket és a kommunistákat tekintette ellenségnek. A Marx és Engels által életre hívott kommunista mozgalom nyíltan hirdette, hogy célja a vallás, a család, magántulajdon és állam "elhalásának" elősegítése, s ennek elérése, illetve meggyorsítása végett Lenin (és később Sztálin) bolsevizmusa a legkegyetlenebb erőszaktól sem riadt vissza. Tehát a fasizmus nem esetlegesen, nem alapítójának szubjektív érzelmei miatt üzent hadat éppen a szabadkőművességnek és a kommunizmusnak, hanem harcának irányát a lényegéből következő eszményei határozták meg: azok ellen kell küzdeni, akik ezeket az eszményeket el akarják pusztítani. Fontos szem előtt tartani, hogy a fasizmus kiindulópontja nem a tagadás, nem az ellenségkép, hanem az állítás, a nemzeti és erkölcsi eszmények igenlése. A harc másodlagos, ezt csupán az teszi szükségessé, hogy vannak olyan csoportok, illetve mozgalmak, amelyek a vallási és nemzeti eszmények elpusztítását tűzték ki célul. ________________________________________ Mussolini a hatalom birtokában feloszlatta a szabadkőműves páholyokat és betiltotta a Kommunista Pártot Olaszországban. Nem tekintette viszont a maga egészében ellenségének a zsidóságot. Csupán az olyan zsidók ellen küzdött, akik történetesen szabadkőművesek vagy kommunisták voltak. Ezért volt lehetséges, hogy azok a zsidók, akik a numerus clausus törvény következtében Magyarországon nem folytathattak egyetemi tanulmányokat, Olaszország egyetemein a húszas és harmincas években háboríthatatlanul diplomát szerezhettek. ________________________________________ A fasizmus militarista, harcias beállítottságából következik, hogy elvetette a pacifizmust mint a hősi életkultusz antitézisét. Mussolini a pacifista szemléletet egyrészt irreálisnak, másrészt károsnak ítélte. Irreálisnak, mert az emberi történelem világosan azt mutatja, hogy az egész földkerekségre, de még akár az egy kontinensre kiterjedő tartós béke sohasem valósult meg: legalábbis a helyi konfliktusok kikerülhetetlenek. Károsnak pedig azért tartotta a pacifizmust, mert a hősiesség elsatnyulásához, a férfias, bátor lelkület eltűnéséhez, elpuhulásához, elfajzásához, dekadenciához vezet. Ezért a fasiszta államvezetés a felmerülő nemzetközi problémákat ugyan elsődlegesen tárgyalások útján kívánta rendezni, de ezek meghiúsulása, illetve kudarca esetén nem zárkózott el a fegyveres harctól sem. ________________________________________ A pacifisták gyakran valláserkölcsi érvekre hivatkoznak: a háborút (és általában a fegyverviselést) a felebaráti szeretettel ellentétesnek tartják. E felfogással szemben a szintén valláserkölcsi érvekre hivatkozó fasizmus doktrínája rámutat arra, hogy a felebaráti szeretet nem azt jelenti, hogy mindenki irányában egyforma intenzitású és hatékonyságú baráti szeretetet kell gyakorolni. Ez egyrészt lehetetlen, másrészt az Isten által parancsolt szeretetnek bizonyos rendje van: jobban kell szeretnünk a hozzánk (vérségileg és lelkileg) közelebb állókat, mint a távolabbi embereket. Ha az előbbiek az utóbbiakkal konfliktusba kerülnek, kötelesek vagyunk az előbbiek mellé állni, és őket a távolabbiak támadásától megvédeni. Az önvédelem jogosságát a jogtalan támadóval szemben senki sem vonja kétségbe, ám, ha logikusan és következetesen gondolkodunk, ugyanígy jogosnak kell mondanunk a kollektív önvédelem jogosságát is. E gondolatmenet alapján hozza összhangba a fasizmus doktrínája a pacifizmus elvetését a keresztény erkölcstannal. ________________________________________ A fasiszta gondolkodás természetesen elutasítja a marxisták által hirdetett történelmi materializmust, ami magától értődő, hiszen vallja az anyagtól különböző, szellemi valóságok létezését. A történelmi tények összessége, a tudományos és művészi alkotások és vallások nem magyarázhatók meg elégséges módon a termelőeszközök fejlődésével. A történelmi materializmus sorozatosan azt tételezi fel, hogy a kevésbé tökéletesből (az anyagból) keletkezik a tökéletesebb (a szellemi létező), és így mindannyiszor vét a minden tudomány alapját képező okság elve ellen, amely szerint minden létrejövő okozatnak megvan az elegendő létesítő oka. ________________________________________ Ugyanakkor a fasizmus feltétlenül a történelmi szemlélet híve. Vallja, hogy a jelen problémáit csak a történelmi folyamatukban lehet megoldani. Ebben az összefüggésben mondta Mussolini: "Én a mozgás és a szakadatlan menetelés híve vagyok." A történelmi szemlélettel függ össze a hagyomány tisztelete is: a Duce a Római Birodalmat tekintette az olasz állam eszményképének: olyan olasz államról álmodott, amelyet a köztársasági Róma hősi erényei jellemeznek, olyan államról, aminek a szervezettsége, nagysága és hatalma vetekszik a Római Birodaloméval. Ezért választotta mozgalma szimbólumául a római fascest (vesszőnyalábot). Innen ered a 'fasizmus' szó. Ezzel elérkeztünk a fasizmus doktrínájának egyik legfontosabb eleméhez, államelméletéhez, amelyet fontossága miatt külön kell tárgyalnunk. ________________________________________ A TOTÁLIS ÁLLAM ESZMÉJE ________________________________________ A fasizmus ideológiája szerint az államnak nemcsak anyagi és politikai, hanem szellemi célja is van: feladata nemcsak az állampolgárok anyagi jólétének és a közbiztonságnak garantálása, hanem kötelessége az is, hogy az államhoz tartozókat erényekre nevelje, egységre buzdítsa, az emberi szellem alkotásait belevigye a művészetekbe, a tudományokba és a jogba, és elvezesse az embereket a törzsi létformától az impériumig. Ennek érdekében rendet, fegyelmet, engedelmességet kíván az állampolgároktól. ________________________________________ Ezért az egyén teljes értelemben csak annyiban létezik, amennyiben az államban van. Ugyanígy a nép teljes értékű létezése is csak állami keretek között lehetséges: az állam a nép egységének és függetlenségének biztosítéka. Ezért a fasizmus elgondolása szerint nem a nemzet szüli az államot, hanem az állam a nemzetet, hiszen az állam ad a népnek egy akaratot, egy öntudatot, egy jogrendszert. A történelem tanúsága szerint voltak nagy területű államok, amelyek nem hagytak maradandó nyomot, de voltak kis területűek, amelyek az emberiségnek örök érvényű filozófiát, művészetet adtak. A nemzet mindenekfelett szellem, nem terület, ezért az olyan állam tölti be feladatát, amely szellemileg táplálja, élteti a nemzetet. ________________________________________ Tehát a fasizmus jelszava: minden az államon belül, semmi azon kívül! Ebben áll az állam totalitása, vagyis a totális állam. A legfőbb bírónak is az államnak kell lennie. A fasizmus totális állameszméje antiliberális: az egyén szabadsága nem abszolút, hanem azt a közjó és az erkölcsi elvek korlátozzák, ugyanakkor az egyén szabadsága és általában a jog nem elsődleges természeti adottság, hanem megvalósítandó feladat: a kötelességek teljesítése ad jogcímet a szabadságra, és általában a jogoknak a kötelességek teljesítése a forrása. A kötelességek teljesítése fejében a szabadságot ténylegesen az állam biztosítja. ________________________________________ A fasiszta állameszme az emberi minőségre épít, ezért elveti a demokrácia többségi elvét, ami a mennyiséget helyezi a minőség fölé. Azt lehet mondani, hogy a fasiszta állam szervezett, központosított, tekintélyen alapuló, igazi értelemben vett demokrácia, mert a nép igazi akarata a mai "demokratikus" államoknál jobban érvényesül a fasiszta államban, amint azt alább a korporatív állammal kapcsolatban látni fogjuk. ________________________________________ A KORPORATÍV ÁLLAM ________________________________________ A fasiszta állam szociálisan érzékeny, de ellensége az osztályharcnak. Az államon belül a munkaadók és munkavállalók természetes ellentétének problémáját nem úgy kívánja megoldani, hogy a nemzetet megosztva valamelyik csoport mellé áll, hanem az érdekeket és az erőviszonyokat a maga szuverén egységében kiegyensúlyozni kívánja. Ez az állam kizárólagos feladata, hiszen csakis az állam képes felülemelkedni a csoportérdekeken. A fasiszta doktrína a magántulajdon elvét figyelembe veszi, de azt szociális funkciójában nézi: a magántulajdon nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a tulajdonosa élvezze, hanem a magántulajdonnak a közjó érdekében gyarapodnia is kell. ________________________________________ A korporatív állam létrehozása még egy elvre támaszkodik: amit a részleges, kisebb csoportok a maguk erejéből képesek megtenni, tegyék meg önállóan, állami beavatkozás nélkül! Ez a szubszidiaritás elve. Az állam csak akkor avatkozzék be, ha a részleges, kisebb csoportok önmagukban képtelenek egy okvetlenül szükséges tevékenység elvégzésére. A korporatív állam felépítésének módját az 1927-es Carta del Lavoro, valamint az 1930-as és 1934-es korporációs törvények foglalják össze. ________________________________________ Az olasz nép egy organizmust alkot. A munka minden formájában szociális kötelesség. A munkaadók és a munkavállalók ellentétes érdekeit az állam a termelés érdekeinek alárendelve egyenlíti ki. Az ellentétek ugyanis magasabb fokon hasonlóságokba torkollnak. Ugyanakkor a szubszidiaritás elve alapján meg kell hagyni a magánkezdeményezést is. ________________________________________ Ezek figyelembevételével a munkaadók és a munkavállalók szakmák, illetve hivatások szerint hivatásrendekbe tömörülnek. Az egyes hivatásrendek küldötteket választanak, és a Parlamentben ezek a küldöttek képviselik őket. A többpártrendszer már korábban megszűnt Olaszországban, amikor 1923. január 13-án létrejött a Fasiszta Nagytanács. Ezzel a fasiszta Itália eltemette a liberalizmust. A hivatásrendek és azok parlamenti képviselete pedig eltemette a szocializmus osztályharcos formáját, és megteremtette az új szintézist: a korporatív gazdaság életét. ________________________________________ A munkaadók kötelessége a termelés mennyiségi növelése és minőségi tökéletesítése. A hivatásrendeknek a munkaadók és a munkavállalók közötti viszonyokat kollektív szerződéssel kell rendezniük. A szerződéseknek tartalmazniuk kell a munkafegyelmet, a próbaidőt és a munkabért. A szakszervezet a hivatásrend eszköze: garantálja a megfelelő munkabért, ami kielégíti mind a munkaadók, mind a munkavállalók jogos igényeit, elvárásait. A munkavállalónak joga van heti szabadnapra, megszakítatlan munkaév után évi szabadságra. A fasiszta olasz állam az 1934-es korporációs törvénnyel a hivatásrendeket 22 magasabb egységbe, vagyis 22 korporációba (korporáció = testület) sorolta. Ezeken belül 8 mezőgazdasági, 8 ipari, illetve kereskedelmi és az egyéb hivatásrendeket tömörítő korporáció jött létre. ________________________________________ A FASIZMUS DOKTRÍNÁJA ÉS A KATOLIKUS EGYHÁZ TANÍTÁSA ________________________________________ A fasizmus spiritualisztikus, antimaterialista, történelmi materializmust elvető tanítása teljesen összhangban áll a katolikus egyház felfogásával. A fasizmushoz hasonlóan az egyház is hadat üzen az utilitarializmusnak és a hedonizmusnak, tanításával összeegyeztethetetlennek tartja a szabadkőműves és kommunista elveket. Ugyanígy idegen a katolikus tanítástól a fasizmustól kárhoztatott szélsőséges liberalizmus is, amelynek kritikáját megadta XIII . Leó pápának 1891-es "Rerum Novarum", és XI. Piusz pápának 1931-es "Quadragesimo Anno" kezdetű enciklikája. Ez utóbbi a szubszidiaritás elve lapján szintén a korporációs rendszert ajánlja a munkaadók és a munkavállalók közötti felmerülő érdekellentétek áthidalására. ________________________________________ A felebaráti szeretetet a hiteles katolikus tanítás szintén a szeretet rendje szerint értelmezi, ezért bizonyos szektáktól eltérően elismeri a jogos önvédelem és az önvédelmi háború jogosságát. A katolikus egyház tehát semmiképpen sem vallja az abszolút pacifizmus elvét. Elítéli a jogtalan agressziót, az öncélú kegyetlenkedést, de azt is vallja, hogy a puszta fegyvernyugvás nem jelent igazi békét, mert a béke csak az igazság gyümölcse lehet, ahogy ezt XII. Piusz emlékezetes pápai jelmondata kifejezte. ________________________________________ Teljesen hamis beállítás tehát az, mintha az olasz fasizmus szembenállt volna a katolikus egyházzal. Erre egyébként rácáfol a Vatikán és az Olasz Állam között 1929-ben megkötött Lateráni Egyezmény is, amelyben Mussolini elismerte a 0,44 km2 területre csökkent Vatikán Állam szuverenitását, az egyházi esküvők állami érvényességét, felbonthatatlanságát és az abortusz tilalmát. A Lateráni Egyezményt XI. Piusz pápa így értékelte: "A Duce visszaadta Istent Olaszországnak és Olaszországot Istennek." ________________________________________ A FASIZMUS, A NÉMET NEMZETISZOCIALIZMUS ÉS A HUNGARIZMUS HASONLÓSÁGA ÉS KÜLÖNBÖZŐSÉGE ________________________________________ Amint már említettük, Dimitrov nyomán a baloldali média következetesen egybemossa a fasizmussal mind a német nemzetiszocializmust, mind pedig a magyar Hungarizmust. E három mozgalom hasonlóságáról és különbözőségéről kötetek hosszú során lehetne ími, de itt terjedelmi okoknál fogva csak a legfontosabb szempontokra szorítkozunk. ________________________________________ Mindhárom mozgalom hasonló vonása a bolsevizmus és a liberalizmus gyökeres elutasítása, a többségi elven nyugvó demokráciának és a többpártrendszernek elvetése és a vezéri elv alkalmazása, amely szerint az állam élén egy csúcsvezető áll, akinek az alacsonyabb szintű vezetők engedelmességgel tartoznak; minden más vezető engedelmességgel tartozik felfelé, és tekintéllyel rendelkezik lefelé. Mindhárom mozgalom antimaterialista, spiritualisztikus világnézet, hadat üzen az utilitarizmusnak és hedonizmusnak, és hirdeti a hősi életszemléletet. Mindhárom mozgalom integrálja a nacionalizmust és a szocializmust. ________________________________________ Ám lényeges különbség is van közöttük. A fasizmus központi gondolata a totális állam, a német nemzetiszocializmusé a faj, a Hungarizmusé pedig a nemzet. Ezek a különbségek főként a három nép sajátos helyzetéből magyarázhatóak. Olaszország hosszú éven át 1870-ig nem volt egységes állam, ugyanakkor a Római Birodalom állami felépítésében nagyszerű történelmi eszménykép állt előtte. Önként adódott tehát, hogy a Duce által elgondolt fasiszta doktrína központi gondolata az állam legyen. ________________________________________ Hozzájárult ehhez az is, hogy Olaszországnak a húszas és harmincas években nem volt számottevő nemzetisége, a lakosság túlnyomó többsége olasz származású volt. Olaszországnak tehát nem kellett megoldania a különböző népszemélyiségek egy nemzetté integrálásának problémáját, mint Magyarországnak. ________________________________________ Az, hogy Mussolini gondolatvilágában a zsidókérdés nem jelent meg, jórészt annak volt a következménye, hogy ő az olasz fasizmus alapgondolatául a totális állam megteremtését tette meg, és nem a fajt, mint ahogy a Hitler által megteremtett német nemzetiszocializmus központi gondolata a faj és a vér tisztasága.. Hozzájárult Hitler faji szemléletéhez Stewart Houston Chamberlain tanítása a faji kérdésről. Mivel Németországnak sem volt a húszas és harmincas években számottevő nemzetisége, Németország és Hitler is mentesült a különböző népszemélyiségek egy nemzetté integrálásának jellegzetes magyar gondjától. ________________________________________ A mondottakból világosan következik, hogy a jellegzetesen olasz jellegű, az olasz viszonyokra alkalmazott fasizmus nem lehet gyűjtőneve az olasz fasiszta mozgalom mellett a német Völkische Bewegungnak és a magyar Hungarizmusnak. Ezek egybemosása történelmi alapokat nélkülöző politikai manipuláció, ami lehetetlenné teszi a világnézeti tisztánlátást és a huszadik század történelmének igazságos megítélését. ________________________________________ Ugyanilyen történelmietlen Mussolini és Hitler személyiségének egybemosása is. A harmincas évek közepéig Olaszország és Németország között politikai érdekellentétek voltak Dél-Tirol hovatartozásával kapcsolatban, ezenkívül Ausztria függetlenségét Olaszország garantálta. Később azután részben Gömbös Gyula közvetítő tevékenysége, részben Anglia fasizmus ellenes politikája következtében létrejött az olasz-német közeledés, megszületett a Berlin-Róma tengely, Hitler lemondott Dél-Tirolról, cserébe viszont Mussolini a Dél-Tirolban élő németeknek teljes autonómiát biztosított, és az 1938-as Anschluß alkalmával nem lépett fel Németország és Ausztria egyesülése ellen. Mussolini tevékenyen közreműködött az 1938-as müncheni konferencia létrehozásában, 1939 szeptemberének első napjaiban közvetíteni próbált a Német Birodalom, valamint Franciaország és Anglia között. Később, 1940 júniusában csatlakozott Hitler nyugati, majd 1941 júniusában Hitler keleti hadjáratához. ________________________________________ Mussolini tehát önálló olasz politikát folytatott, Hitlerhez fűződő személyes barátsága ellenére is elsősorban Olaszország érdekeit tartotta szem előtt, ami mint olasz nacionalistának természetes magatartása volt. ________________________________________ 1922-ben Mussolinit miniszterelnökké II. Viktor Emánuel király, 1933-ban Hitlert kancellárrá Hindenburg birodalmi elnök nevezte ki. Mind a német nemzetiszocializmus, mind az olasz fasizmus kezéből külföldi katonai túlerő ütötte ki a kardot a második világháború végkifejlete során. Ezek a rendszerek nem belülről omlottak össze (szemben a bolsevizmussal, amely erőszakosan került hatalomra Oroszországban és belülről omlott össze). Bár 1943 júliusában Mussolini ellen a Fasiszta Nagytanácson belül szerveztek puccsot, és őt II. Viktor Emánuel király tartóztatta le, mind a puccs, mind a letartóztatás angolszász nyomásra ment végbe, és abban a reményben, hogy ezáltal Olaszországnak kedvezőbb fegyverszüneti feltételeket biztosítanak. Ám a Hitler utasítására Otto Skorzeny ejtőernyősei által bravúrosan kiszabadított Mussolininak még volt ereje kizárólag olasz erőkre támaszkodva létrehoznia a Salói Köztársaságot, s így Olaszország fele tovább harcolt német szövetségese oldalán a végsőkig. ________________________________________ Mussolini fasiszta államának megszűnését végső elemzésben nem belső erők, hanem az angolszász megszálló hatalmak okozták. A Mussolinit meggyilkoló Valerio partizán "ezredes" idegen hatalmak ügynöke volt. ________________________________________ Kétségtelen tény, hogy a fasizmus sokak számára valóban felemelkedést jelentett (infrastrukturális beruházások, munkahelyteremtés, katonai előremenetel stb.) A probléma persze az, hogy mindezekért milyen árat kellett fizetnie a többi népnek. ________________________________________ Végül levonva a következtetést, a jelenlegi magyarországi fasisztázó baloldal szószerint véve a nacionalizmus mellett szocialista eszmeiséggel vádolja a jobboldalt, miközben minden szociáldemokrata értéket elveszitett a neoliberalizmus nagy mosógépében, közben pedig a totalitárius állam megteremtésén munkálkodott. ________________________________________ • 2009-07-28 15:17:45 • hanter • (hozzászólások: 36) 36 hozzászólás eddig - #1 hunfia 2009-07-28 17:58:37 A fasizmus tanításának problémái: (1922-től 1929-ig) Mindig is fenntartásaim voltak a fasizmus frazeológiájával és a róla kialakított szemléleti képpel. Nemrégiben azonban olyan szakirodalomhoz jutottam, melyek alapján egyértelmű, hogy a középiskolák negyedik, illetve tizenkettedik évfolyamában használatban lévő történelem tankönyvek nagy többsége még mindig marxista-sztálinista szemléletet tükröz a fasizmussal kapcsolatban. A legszörnyűbb az, amikor az érettségi tételek között szerepel a "német fasizmus". S amikor szólok a történelem érettségi tételeket összeállító tanároknak, Ormos Mária akadémikusra hivatkoznak. Közismert Ormos Máriának a hetvenes években megjelent Nácizmus, fasizmus című, erősen marxista beállítottságú könyve. Sajnos egyetlen fórum sem tiltakozott eddig ezen könyvnek a közkönyvtárakból való kivonása ellen. A szerző pedig rendszeresen szerepel az MTV Rt. történelmi tárgyú adásaiban. Hiába publikálták már sokan, hogy a "német fasizmus" kifejezés Sztálintól származik, aki 1934-ben kijelentette, hogy nincs német nemzeti szocializmus, csak német fasizmus. S ettő1 kezdve minden olyan irányzatot, mely szemben állt a Szovjetunióval és a kommunizmussal, a Kommunista Internacionáléval, szemben állt a proletárdiktatúrával és az ateizmussal, azt fasisztának minősítették a bolsevisták és a követőik. Örvendetes viszont, hogy a tankönyvírók közül Salamon Konrád tanszékvezető főiskolai tanár külön fejezetben tárgyalja a "németországi nemzeti szocializmust" és az "olaszországi fasizmust". Sajnálatos azonban, hogy ugyanezen tankönyv (Történelem IV középiskolák számára, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 1995.) 69. oldalán a következő mondat szerepel: "a második világháború után megismert náci és fasiszta rémtettek" (Kiemelés tőlem - D.K.). - nem értem miért csodálkozik a cikk írója, hiszen a tankönyvírónak igencsak fajtajelleges neve van:) A náci rémtettek bizonyítottak, de léteztek-e fasiszta rémtettek? A válasz egyértelmű: nem! Állításom bizonyítására hadd idézzem Alain de Benois-t: Kommunizmus és nácizmus című könyvének 86. és 87. oldalát. (Magyarországon megjelent 1998-ban az Európa Authentica Kiadó gondozásában.) "Márpedig az olasz fasizmus a Fekete Könyv nagy hiányzója, ugyanis társadalmi erőszakosság és politikai elnyomás terén nem állja ki az összehasonlítást a totalitárius rezsimekkel. Ma már e tekintetben pontos számadatokkal rendelkezünk az olasz fasizmus mérlegére vonatkozóan: 1922 és 1940 között kilenc személyt végeztek ki (többségükben szlovén terroristákat), a háborús évek alatt, 1940-től 1943-ig további tizenhetet, és a politikai foglyok száma sem haladta meg soha a néhány ezret.” A tizenhétben nincsenek benne a volt Fasiszta Nagytanács azon tagjai, akik 1943. július 25-én éjszaka Benito Mussolini leváltására szavaztak, és az Észak-Olaszországban létrejött Salói Köztársaság elfogta őket. Nevezetesen: De Bono, Ciano (Mussolini veje!), Pareschi, Marinelli, Gottardi, (Kis Aladár: Olaszország története 1748-1970. 233-234. oldal) kivégezték őket. A fasiszta rendszer idején Olaszországban egyetlen egy kommunistát sem végeztek ki. Az OKP főtitkárának a börtönben külön könyvtára és dolgozószobája volt. Az említett könyvben szereplő tizenhét politikai fogoly nagy valószínűséggel katonaszökevény lehetett. Mindenesetre nevetséges, hogy ez a huszonhat kivégzett politikai fogoly lenne a fasiszta rémtett! Hogyan lehet ezt párhuzamba állítani a kommunista Gulágokon és a náci haláltáborokban megsemmisített emberek több tízmillióival? - azok nem náci haláltáborok hanem náci munkatáborok voltak és David Cole dokumentumfilmje után már tudjuk mennyi az annyi. Továbbá, Ormos Mária akadémikusnak nagy történelmi tévedése, hogy a nácizmust és a fasizmust összemossa. - gyakori a bolsiknál. Alain de Benois a több híres szerzőtő1 idézve bebizonyítja, hogy a nácizmus és a fasizmus összemosása kommunista hazugság. - hát nem ezt írom:) Uo. 87. oldal. Már Rajmond Áron is határozottan aláhúzta, hogy "Mussolini rendszere sohasem volt totalitárius: az egyetemek, az értelmiségiek sohasem voltak lépésre fogva, még ha a szólásszabadságot korlátozták is.” Jacques Willequet (Uo. 87. oldal) szerint Mussolini és Hitler között mindig meglesz az a szakadék, ami a politikai börtönt a koncentrációs tábortól választja el. Ilyen feltételek között az antifasizmus jele alá helyezni a náci totalitarizmus elleni fellépést, az egyenlő a csalással. - a megszólítottak ezt holokauszttagadásnak értékelik. Ezt a gondolatmenetet folytatta Pierre Chaunu, aki a La Une hasábjain - 1998. januárjában a 6. oldalon - megírta, hogy "ez az összemosás része a kommunista hazugságnak, amely abból áll, hogy szembeállítja a demokráciát a fasizmussal, ily módon lehetővé téve önmaga számára a legdemokratikusabb, a fasizmussal leginkább szemben álló rendszer pózában való tetszelgést. Ez nem más, mint a hazugság legtökéletesebb formája."- bolsevik trükközés. Ormos Mária történelmi tévedéseivel szemben Salamon Konrád a már említett könyve 69. oldalán a "Totális fasizmus" című alfejezetben visszafogottan ugyan, de reális képet ad a fasiszta Olaszország húszas éveinek második, és a harmincas évek első feléről. Megírja, hogy "Olaszország nyugodt és kiegyensúlyozott országgá vált... nem tartották állandó rettegésben a társadalmat, és nem hirdettek fajelméletet, antiszemitizmust. Ezt majd csak később, a náci Németország hatására teszik meg." Erénye az is, hogy ezen alfejezetben részletesen ír a fasizmus lényegéről, a' parlament helyébe lépő korporációs rendszerről. Nagy érdeme Salamon Konrádnak az is, hogy Benito Mussolinit nem tartja diktátornak. - kivételesen valami hasznosat is csinált:) Talán ő az egyetlen a tankönyvírók közül, aki ügyesen elkerüli ezen fogalom használatát. A Salamon Konrád által elénk tárt pozitív Olaszország-képet tovább erősíti Paul Johnson világhírű történész Benito Mussolini megrajzolásával. (Paul Johnson: A modern kor. A 20. Század igazi arca. Megjelent 1983-ban. A fordítás Berényi Károly munkája. Magyarországon a Kairosz Kiadó adta ki 2000-ben.) E mű 114. oldalán a következőket írja Mussoliniról: "A nagy építkezéseket... szerette, s úgy érezte, képes rájuk, ezen a téren valóban tehetségesnek bizonyult. Megszüntette a maláriát, mely akkoriban Közép- és Dél-Olaszország nagy átka volt. A pontini mocsarak lecsapolása jelentős teljesítmény volt, egyszersmind a fasiszta energia jelképe is. Balbót, aki bátor pilóta volt, Mussolini nagy repülőgépipar kifejlesztésére ösztönözte, s ezzel sok nemzetközi díjat nyertek. Egy másik fasiszta főnök, Giuseppe Volpi velencei pénzember, látványos ipari övezetet hozott létre a szárazföldi Mighera és Mestre körzetében. Mint pénzügyminiszter újraértékelte a lírát, amely aránylag erős valutává vált. A vasutak, a postai és telefonszolgáltatások díja jelentősen javult. Nem voltak sztrájkok. (Kiemelés tőlem - D.K.) .... Megdöbbentő volt az ellentét az éhező, terrorizált Oroszországgal. Az Alpoktól északra élők szemében, akik Kelet bolsevizmusát éppúgy levetették, mint a Nyugat liberalizmusát, az itáliai újjászületés mintha harmadik utat kínált volna." A Paul Johnson által felsejlő "harmadik út" benne volt a fasizmus programjában: elveti a kapitalista, és elveti a szocialista-kommunista rendszert is. Ideológiája: a katolikus vallás. Külön fejezetet érdemelnek a húszas évek olasz-magyar kapcsolatai. Az 1920-as évek közepén Magyarországnak sikerült áttörnie a kisantant államok gyűrűjét. 1927-ben Rómában Benito Mussolini miniszterelnöki minőségben, tehát nem mint a Duce, gróf Bethlen Istvánnal, Magyarország kormányfőjével magyar-olasz örök barátsági és együttműködési szerződést kötött. E szerződésnek azért nagy a jelentősége, mert egy, az első világháborúban győztes nagyhatalom kötött szövetséget a legyőzött, a háborúban vesztes Magyarországgal. A rendelkezésünkre álló dokumentumok azt bizonyítják, hogy Mussolini és Bethlen gróf szívélyes együttműködése túlment a protokoll határain. Ennek ékes bizonyítéka, Benito Mussolininek a római szenátusban 1928. június 5-én elmondott beszéde. Ebben Mussolini kifejtette: "Magyarország számíthat Olaszország barátságára. Meg lehet állapítani, hogy a trianoni szerződés területi meghatározásainál nagyon is elevenébe vágtak az országnak, s ehhez hozzá kell tennünk azt, hogy Magyarország a Duna völgyében ezer év óta rendkívüli történelmi hivatást teljesít. A magyar nemzet, a maga lángoló hazaszeretetével, erejének tudatában, a békeidőkben való szívós munkássága révén jobb sorsot érdemel. (Benito Mussolini gondolatai. Ezio M. Gray, szemelvények a Duce beszédeiből. Fordította Miklós Elemér. 23. o1dal. Eredeti kiadás 1928-ban készült Budapesten az Elegius Kiadónál. A hasonmás készült 2000-ben a Gede Testvérek Bt. gondozásában, Budapesten.) Tisztelt Olvasóim! Tudomásul kell vennünk, hogy a hazánkat sújtó trianoni békeszerződés ellen, az első világháború győztes hatalmai közül, egyedül a fasiszta Olaszország lépett fel! Gróf Bethlen István igen nagyra értékelte az Olasz Királyság miniszterelnökének kiállását a magyar igazság mellett. Nyilvánvalóan ez is szerepet játszott abban, hogy amikor Benito Mussolini gondolatai írásban is megjelentek, a magyar kiadáshoz ő írta az előszót. Ebbő1 idézek egy hosszabb részletet: "Örömmel tettem eleget a felkérésnek, hogy bevezetőt írjak a rendkívül érdekes munka elé, annál is inkább, mert magam is a legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy a hazai közvélemény megismerje az új Európának egyik legerősebb, egyik leghatalmasabb és a magyar nemzettel rokonszenvező politikai egyéniségét, és ezen keresztül nyerjen betekintést a fasizmus rendszerébe és eszmevilágába. A magyar kormány a múlt évben szakértőkből álló bizottságot küldött ki Rómába, hogy a helyszínen tanulmányozza a fasizmus államrendjének gazdasági és szociális intézményeit. Budapest, 1928. július hó. Gróf Bethlen István" (Benito Mussolini: Gondolatok. Hasonmás kiadás. Megjelent a Gede Testvérek Bt. kiadásában. Budapest, 2000.) Ezen két idézet nemcsak azt bizonyítja, hogy Mussolini és Bethlen emberileg is jó kapcsolatban voltak egymással, hanem azt is, hogy a magyar-olasz kapcsolatok kiépítése, a magyar marxista történészek állításával szemben, nem Gömbös Gyulának, hanem Bethlen Istvánnak köszönhető. Mussolini és a fasizmus népszerűségét nagyban megnövelte az olasz kormánynak a Szentszékkel kötött konkordátuma 1929-ben. - mint Franconál:) A megegyezés három okmányát a Lateráni palotában írták alá. Az általános megállapodás értelmében Olaszország elismerte a pápa szuverenitását az úgynevezett Vatikánváros felett. Ezzel mintegy másfél négyzetkilométernyi területen létrejött a "Második" Egyházi Állam. A Vatikán Állam és Olaszország kölcsönösen nagykövetet cseréltek. A konkordátum Olaszországban a katolikus vallást államvallássá nyilvánította. (Gergely Jenő: A pápaság története, 342. oldal. Kossuth Könyv- kiadó. 1982.) Elmondhatjuk, hogy Itália 1929-re, a fasizmus fényében újjászületett. Összegzés: Súlyos ideológiai és politikai hibának tartom, hogy a rendszerváltás után több mint tíz évvel - a történelemtanításban még mindig helyet kapnak a marxista-sztálinista nézetek. - ez nem hiba, hanem szándékos félrevezetés, ami nem csak a volt szocialista országokra jellemző, hanem az egész világra:( Ugyanakkor minden elismerésem Salamon Konrádnak. - ezt nem kellett volna mondani:S Aki legelőször törte meg az elavult nézeteket. Bár kisebb tévedései neki is vannak. - amik talán szándékosak:) A fentiekből kifolyólag javaslom, hogy az illetékes minisztérium Ormos Mária: Nácizmus, fasizmus című könyvét a közkönyvtárakból vonassa ki. - azt várhatja :XD Beleértve az iskolák könyvtárait is.- azt meg főleg :XD Javaslom továbbá, hogy Ormos Mária mondjon le akadémiai tagságáról.- inkább kintüntetik. Dékán Károly nyomán