Ordass élete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás: navigáció, keresés Ordass Lajos (született Wolf Lajos, Torzsa (Bács-Bodrog vármegye, Kulai járás, ma Szerbiához tartozik), 1901. február 6. – Budapest, 1978. augusztus 14.), mártírsorsú magyar evangélikus püspök, az Evangélikus Világszövetség alelnöke. Emléktáblája a XII. kerületi Márvány utca 23. számú ház falán Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Művei 3 Emlékezete 4 Külső hivatkozások Élete [szerkesztés] A gimnáziumot Újverbászon, majd Bonyhádon végezte, ahol 1920-ban érettségizett. Teológiai tanulmányait Budapesten, Sopronban, majd Wittenbergben folytatta. 1924. október 5-én szentelték fel lelkésznek. Hartán, Mezőberényben, Budapesten, Soltvadkerten segédlelkész volt. 1927-1928 között Svédországban tanulmányúton volt, majd miután Debrecenben és Budapesten 2 évig katonalelkész, 1931-1941 között Cegléden volt lelkész, majd 1941-1945 között Budapesten a kelenföldi evangélikus gyülekezet lelkésze. 1945-ben, az idős Raffay Sándor lemondása után a Bányai Egyházkerület gyülekezetei megválasztották püspöküknek. 1947-ben az újonnan alakult Evangélikus Világszövetség elnökévé választották. 1948-ban határozottan kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, ezzel a pártállami diktatúra egyik legfontosabb egyházellenes intézkedésével szegült szembe. Koholt vádak alapján 1948 szeptemberében letartóztatták és bíróság elé állították. 2 évi fegyházra és további 5 évi hivatalvesztésre ítélték. Büntetését Budapesten, Szegeden és Vácott töltötte. Utóda Dezséry László volt a püspöki székben. 1950-ben szabadult, de ezt követően is hallgatásra kényszerült. 1956. október 5-én sor került állami, majd 1956. október 8-án egyházi rehabilitációjára. Dezséry László 1956. október 31-ei lemondása után 1956-1958 között a Déli Egyházkerület püspökeként folytathatta szolgálatát. 1957-ben az Evangélikus Világszövetség újra alelnökévé választotta. Az 1956-os forradalom leverése után újrakezdődtek megpróbáltatásai, 33 éves püspökségéből mindössze 5 évet tölthetett tényleges egyházi szolgálatban, 1958 júniusában újra, ekkor már véglegesen megfosztották hivatalától. Haláláig visszavonultan élt. Belső száműzetésének éveiben sokat fordított angol, német, dán, svéd, norvég és Izlandi nyelvről. 1990. április 30-án a Németh-kormány igazságügy-minisztere, Kulcsár Kálmán ünnepélyesen megkövette Ordass Lajos özvegyét.