Szilády Áron [bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalomjegyzék |
Családja [szerkesztés]
Édesanyja Magyar Zsófia, apja Szilády László. Édesapja református lelkész volt Ságváron. A család halasi származású volt, így apját halasi lelkésznek választották, és ettől kezdve Szilády Áron gyermekkorát Halason töltötte. Testvére, öccse Szilády János is egyházi pályára lépett.Életpályája [szerkesztés]
Gimnáziumi tanulmányait Kiskunhalason kezdte a helyi gimnáziumban, ahol latinul, görögül, franciául tanult és megismerkedett a héber nyelvvel is. A gimnázium első hat osztályának elvégzése után tanulmányait Nagykőrösön folytatta, ahol 1851 és 1853 között a gimnázium két felsőbb osztályát is elvégezte. Ekkor Arany János is tanította. Szilády itt németül, angolul és törökül is tanult. 1853 és 1858 között teológiát hallgatott Debrecenben. Egyre inkább az orientalista tudományok felé fordult, ezért tökéletesen megtanult héberül, arabul, törökül és perzsául. Megismerkedett az olasz nyelvvel és megtanult hollandul is. 1857-től, a török nyelv elsajátítása céljából Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában tartózkodott, majd 1858-ban került a göttingeni egyetemre tanulni, ahol hamar feltűnt briliáns nyelvtudásával és professzorai már a jövő orientalistáját látták benne. Hazatérése után különböző helyeken volt református lelkész, majd apja halálakor, 1863-ban került Halasra, és haláláig itt élt. 1885-ben a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője lett. 1865 és 1878 között Halas szabadelvű párti országgyűlési képviselője volt, és neki köszönhető a mai gimnázium felépítése. A város szellemi vezérének tartották. Saját bevallása szerint 27 nyelven írt és olvasott. Sokat tett Kiskunhalas kulturális fejlesztéséért. 1867-ben lett a Kisfaludy Társaság tagja, de az egyre közismertebbé váló irodalomtörténész 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1876-tól rendes tagja is volt. 1893-tól haláláig volt az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták. Tudományos munkásságának fontos részét alkotta a magyar nép származásának vizsgálata, s e tekintetben a török eredet híve volt. Ezt a meggyőződését közel-keleti útjai is megerősítették. A magánéletben komor, zárkózott embernek tartották, sőt a városban sokan elfordultak tőle „ridegsége” miatt. Egész életét a puritán egyszerűség jellemezte. Jól mutatja ezt öltözködése, szűkszavúsága, vagy az a tény, hogy beszédeit, előadásait soha nem vetette papírra. Szilády Áron 1922. március 20-án hunyt el Kiskunhalason. Sírja a régi református temetőben található.Művei [szerkesztés]
Irodalmi tevékenysége fordításai révén jelentős, de igazi tudományos elismerést nyelvészként szerzett. Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenccel együtt 9 kötetben adta ki a Török-Magyarkori Okmánytárat, Budenz Józseffel és Szarvas Gáborral pedig a Nyelvemléktárat. A régi magyar irodalom egyik legjelesebb kutatójává vált, s nevéhez fűződik több 16. századi író (Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Balassi Bálint) műveinek kiadása.- Ilosvai Selymes Péter: Az híresneves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história. (bev. és jegyz. kísérte Szilády Áron.) Budapest, 1886;
- Novum Testamentum seu quattuor euangeliorulm volumina lungua Hungarica donata : Wy Testamentum magyar nyeulen : 1536 / Gabriele Pannonio Pesthino interprete. (bev. Szilády Áron) Budapest, 1895;
- XVI. századbeli magyar költők művei. (közzéteszi Szilády Áron) Budapest, 1880-
- Temesvári Pelbárt élete és művei. (közzéteszi Szilády Áron) Bp, 1880;
- Nyelvemléktár : Régi magyar codexek és nyomtatványok. (szerk. Budenz József, Szarvas Gábor, Szilády Áron) Budapest, 1874-1908;
- Középkori magyar költői maradványok. (közzéteszi Szilády Áron) Bp, 1877;
- Péchi Simon Psalteriuma. (közzétette: Szilády Áron) Budapest, 1913;
- Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. (szerkesztő, jegyzettel, s bevezetővel ellátta. Szilády Áron. Budapest, 1879;
- A defterekről. Pest, 1872;
- Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa históriája. (jegyzetek Szilády Áron) Budapest, 1899;
- Szegedi Gergely Énekes Könyve 1569-ből. (Tanulmányt írta: Szilády Áron) Budapest, 1893;
- Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon Nagy-Kőrös, Czegléd, Dömsöd, Szeged, Halas levéltáraiból (kiadta, összeállította: Szilády Áron, Szilágyi Sándor) Pest, 1863.
Emlékezete [szerkesztés]
Emlékét Kiskunhalason a tiszteletére állított szobor valamint a nevét viselő református gimnázium és egy utca őrzi.Források [szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.)
- "Kiskunhalas helytörténeti monográfiája I. kötet. (szerk.: Janó Ákos) (Kiskunhalas, 1965.)
- Bognár Zoltán: Szilády Áron. (Kiskunhalas, 1987.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése