Szomorúság, megváltás 2Kor 2,10

Szomorúság, megváltás 2Kor 2,10

A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek cselekedtem Krisztus színe előtt; hogy meg ne csaljon minket a Sátán: Szomorúság, hűtlenség kérdése

Pál apostol szomorú. Szomorú, mert sok minden meglátszik ezen a gyülekezeten. Látja a jó alapokat, de azt is, hogy a jó alapokat rosszra használják. Magát az apostolt is vádolják. A levél központi témája a „nem igazán értem”. Jó alapokra jól kell építkezni. A múlt kísértésével, és a lelki növekedéssel küzd ez a gyülekezet.(Amelyik gyülekezet nem dinamikus az elvilágiasodik. Pál a kegyelmet, Krisztust és nem Mózest kéri számon”. Megtéretlen Vámszedőket és a megtéretlen farizeusokat egy lapon említi a Biblia.) Ugyanis a 2 veszély egyszerre fenyeget az ősi bigottság és az elvilágiasodás, sőt a bigottság mindig leplez valamit. Mindez már egy keresztyén háttérben van jelen. A problémát okozok keresztyénnek, vallják magukat. Mégis mélyen van a probléma egy valami közös a sok csoportban mindenki a különböző múltat fájlalja, szeretné Krisztus mellé tenni. (Nem a jót). Még azok is, akiknek Pál és Péter a múltja. Könnyekkel írja Pál nem az én nevemre, kereszteltelek meg titeket, hanem Istenére. Pál Istent, nem önmagát hirdette. Nem Pált, Krisztust kell követni. Letért az útról a gyülekezet ezért sírt Pál apostol.
1. Pál Istentől és a kereszttől való elhajlást sajnálja.
2. A gyülekezetnek „érdekes” veszteség érzete van. Múltat fájlalja és zsidó és a görög nem fér meg együtt, mert elveszett a közös pont. A közös pont, pedig nem a kultúra, hanem Jézus Krisztus feltámadásának az ereje. A Sátán mindig elhiteti az emberrel, van nagyobb dolog az életben, mint Isten, de ez nem így van.
1SM1-2 Anna szomorúsága: Anna gyermeket szeretne az Úrtól, de már idős, megszületik fia Sámuel, de azonnal az Úrnak ajánlja Éli főpap tanítványa lesz a gyermek Anna szomorúsága Istenben, változik át örömmé. Óriási ereje van annak, ha méltatlan szenvedést elviseli a keresztyén ember. Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén. 1pt 2.19. Jézus Krisztus méltatlanul halt meg a kereszten a tanítványok virrasztani sem voltak vele képesek. Istenkésőbb mégis fel tudta használni a tanítványokat.