Hasonló tartalom

2012. június 9., szombat

Frieslandi Menno Simons

  
http://en.wikipedia.org/wiki/Menno_Simons

  Menno Simons (1496 – 31 January 1561) was an Anabaptist religious leader from the Friesland region of the Low Countries. Simons was a contemporary of the Protestant Reformers and his followers became known as Mennonites. "Menno Simons" (/ˈmɛnoː ˈsimɔns/) is a dutchification; his actual, Frisian name was Minne Simens (/ˈmɪnə ˈsimn̩s/).[citation needed]

Contents

Biography

Early life

Menno Simons was born in 1496[1] in Witmarsum, Friesland, Holy Roman Empire of the German Nation. He grew up in a poor peasant environment, but very little is known concerning his childhood and family. His father's name must have been Simon, Simons being a patronym, while he had a brother named Pieter.[2]
Simons grew up in a disillusioned war-torn country. Friesland was ravaged by war in the late 15th and early 16th century. Landsknecht soldiers haunted the Frisian lands in the 1490s to force the 'Free' Frisians to accept the duke of Saxony-Meissen as their head of state. The duke was the governor of the Netherlands for the Habsburg family. One of the archenemies of the Habsburgs, the Duke of Guelders, invaded Friesland in 1515 and conquered half of it. The other half was ceded by Saxony to the Habsburgs. The Frisians tried to regain their freedom but they were too weak and eventually accepted the imperial authority of the Habsburg emperor Charles V.[citation needed]
Simons learned Latin and some Greek and he was taught about the Latin Church Fathers during his training to become a priest.[2] He had never read the Bible, either before or during his training for the priesthood, out of fear that he would be adversely influenced by it. When he later reflected upon this period in his life, he called himself stupid.[3]

Roman Catholic Church

He was ordained as a Roman Catholic priest in 1515 or 1516[4] at Utrecht. He was then appointed chaplain in his father's village Pingjum (1524).
Around 1526 or 1527, questions surrounding the doctrine of transubstantiation caused Menno Simons to begin a serious and in-depth search of the Holy Scriptures, which he confessed he had not previously studied, even being a priest. At this time he arrived at what some have termed an "evangelical humanist" position.
Menno's first knowledge of the concept of "rebaptism", which he said "sounded very strange to me", came in 1531. This came through the means of hearing of the beheading of Sicke Freerks Snijder at Leeuwarden for being "rebaptized". A renewed search of the scriptures left Menno Simons believing that infant baptism is not in the Bible. He discussed the issue with his pastor, searched the Church Fathers, and read the works of Martin Luther and Heinrich Bullinger. While still pondering the issue, he was transferred to Witmarsum. Here he came into direct contact with Anabaptists, preaching and practicing "believer's baptism". Later, some of the Münsterite disciples came there as well. While he regarded them as misled and fanatical, he was drawn to their zeal and their views of the Bible, the Church, and discipleship. When his brother Pieter was among a group of Anabaptists killed near Bolsward in 1535, Menno experienced a spiritual and mental crisis. He said he "prayed to God with sighs and tears that He would give to me, a sorrowing sinner, the gift of His grace, create within me a clean heart, and graciously through the merits of the crimson blood of Christ, He would graciously forgive my unclean walk and unprofitable life..."[5]

Anabaptists


The house near Bad Oldesloe that Menno Simons is believed to have worked in
Menno Simons rejected the Catholic Church and the priesthood on 12 January 1536,[4] casting his lot with the Anabaptists. The exact date of his new baptism is unknown, but he was probably baptized not long after leaving Witmarsum in early 1536. By October 1536 his connection with Anabaptism was well known, because it was in that month that Herman and Gerrit Jans were arrested and charged with having lodged Simons. He was ordained around 1537 by Obbe Philips. Obbe and his brother, Dirk Philips, were among the peaceful disciples of sharina and Melchior Hoffman (the more radical of Hoffman's followers having participated in the Münster Rebellion). It was Hoffman who introduced the first self-sustaining Anabaptist congregation in the Netherlands, when he taught and practiced believers' baptism in Emden in East Frisia. Menno Simons rejected the violence advocated by the Münster movement, believing it was not Scriptural.[6] His theology was focused on separation from this world, and baptism by repentance symbolized this.[6]
For true evangelical faith...cannot lie dormant; but manifests itself in all righteousness and works of love; it...clothes the naked; feeds the hungry; consoles the afflicted; shelters the miserable; aids and consoles all the oppressed; returns good for evil; serves those that injure it; prays for those that persecute it."
Menno evidently rose quickly to become a man of influence. Before 1540, David Joris, an Anabaptist of the "inspirationist" variety, had been the most influential leader in the Netherlands. By 1544, the term Mennonite or Mennist was used in a letter to refer to the Dutch Anabaptists.[citation needed]
Twenty-five years after his renunciation of Catholicism, Menno died on 31 January 1561 at Wüstenfelde, Holstein, and was buried in his garden.[2] He was married to a woman named Gertrude, and they had at least three children, two daughters and a son.[citation needed]

Theology


Menno Simons (1854)
Menno Simons' influence on Anabaptism in the Low Countries was so great that Baptist historian William Estep suggested that their history be divided into three periods: "before Menno, under Menno, and after Menno". Menno is especially significant because of his coming to the Anabaptist movement in the north in its most troublesome days, and helping not only to sustain it, but also to establish it as a viable Radical Reformation movement.[citation needed]

Excommunication

Girolimon (1995) compares the teachings of Menno Simons with those of Protestant reformer John Calvin (1509–64), focusing on the issue of excommunication. This theological analysis stresses sharp contrasts between the two leaders on four basic principles: on procedures leading to excommunication, on the severity of sanctions on the excommunicant, on the restoration of a repentant individual, and on civil punishment. Calvin and Menno, each a leader of distinct wings of the Reformation, both believed this extreme form of discipline to be essential to the function of the church in society, agreeing on the basic grounds for excommunication as expressed in the New Testament. Menno, however, envisioned the application of reprimand as a process administered by the entire church body against any sin; Calvin reserved excommunication for especially severe transgressions as identified by the Company of Pastors and the Consistory. Among other disagreements, Calvin approved civil punishment for certain forms of unorthodoxy while Menno advocated strict church/state separation. They differed most profoundly in their views on why church discipline was necessary. Simons saw human perfectibility as attainable after conversion, while Calvin stressed an Augustinian theology of human depravity.[7][8]

Bride of Christ

Menno Simons drew heavily from Biblical images of the bride of Christ when envisioning a new church during the early 17th century. He found in the Biblical Song of Solomon a description of the relationship between a purified church and Christ that not only applied to a reformed church but also to the earthly marriage between man and woman. Like the bride in the songs, the woman must come in total love and devotion and will be cleansed of her natural evil by contact with her husband. He did not alter the conventional view of relations between men and women but idealized the woman's subordinate and asexual status.[9]

Infant baptism

The Anabaptists insisted on adult baptism. By contrast Martin Luther defended infant baptism; it stemmed from his view of the church as ideally an inclusive reality in a Christian society. Menno Simons based his rejection of infant baptism on the concept of the church as a disciplined group of individuals who have voluntarily committed their lives to Christ. He viewed sanctification as a lifelong process that does not completely rid the presence of sin from life.[10]

Peace

Although some Anabaptists in Amsterdam and Münster in the 16th century engaged in excesses, Dutch Mennonites generally became pious and peaceful. An explanation of this transformation is needed, and the answer may lie in Menno's transformation from Catholic priest and apologist to pacifist Anabaptist reformer—a transformation linked to his relationships to the radical Münsterites and peaceful Melchiorites. In his 1539 Christian Baptism Menno Simons stated his reluctance to engage in disputes, which may have stemmed from his reluctance for years to announce his true convictions.[11]

Asceticism

Menno Simons rejected asceticism in terms of its traditional practices of social withdrawal, mortification, and self-denial. Historical theologian Richard Valantasis, however, has suggested that asceticism should not be defined as these physical practices but as a group of activities designed to reestablish social relations between the individual and the dominant social environment through a new subjectivity, different social relations, and an alternative symbolic universe. Simons's theology is ascetic by Valantasis's definition since it used these methods to restructure Anabaptists' relationship with 'worldly' society.[12]

Works

  • Dat Fundament des Christelycken leers (1539–40; Foundation of Christian Doctrine)[13]
  • Van de Geestlijke Verrijsenisse (ca. 1536; The Spiritual Resurrection)
  • De nieuwe Creatuere (ca. 1537; The New Birth)
  • Christelycke leringhen op den 25. Psalm (ca. 1538; Meditation on the Twenty-Fifth Psalm)

Notes

  1. ^ Menno's life. Menno Simons.net. Retrieved on 2009-04-15.
  2. ^ a b c Menno Simons (1496-1561). Global Anabaptist Mennonite Encyclopedia Online. Retrieved on 2009-04-20.
  3. ^ (Dutch) Menno Simons' uitgang uit het Pausdom.. Digital library for Dutch literature. Retrieved on 2009-04-20.
  4. ^ a b  "Mennonites". Catholic Encyclopedia. New York: Robert Appleton Company. 1913.
  5. ^ "Menno Simon's Renunciation of the Church of Rome". Retrieved 2007-04-13.
  6. ^ a b Gonzalez, J. (1975). A History of Christian Thought. Abingdon Press. pp. 96.
  7. ^ Michael Thomas Girolimon, "John Calvin and Menno Simons on Religious Discipline: A Difference in Degree and Kind," Fides et Historia 1995 27(1): 5-29
  8. ^ Charles Wiley, "'Hand this Man over to Satan': A Comparison of John Calvin and Menno Simons on Excommunication," Fides et Historia 1993 25(3): 16-32
  9. ^ Beth Kreitzer, "Menno Simons and the Bride of Christ," Mennonite Quarterly Review 1996 70(3): 299-318
  10. ^ Egil Grislis, "Martin Luther and Menno Simons on Infant Baptism," Journal of Mennonite Studies 1994 12: 7-25
  11. ^ Abraham Friesen, "Present at the Inception: Menno Simons and the Beginnings of Dutch Anabaptism," Mennonite Quarterly Review 1998 72(3): 351-388
  12. ^ Lawrence J. Altepeter, "The Asceticism of Menno Simons," Mennonite Quarterly Review 1998 72(1): 69-83
  13. ^ Menno's Foundation-Book. Menno Simons.net. Retrieved on 2009-04-15.

References

  • Dutch Anabaptism: Origin, Spread, Life and Thought (1450–1600), by Cornelius Krahn
  • The Anabaptist Story: An Introduction to Sixteenth-Century Anabaptism, by William Roscoe Estep ISBN 0-8028-0886-7
  • The Complete Writings of Menno Simons..., translated by Leonard Verduin and edited by John C. Wenger, with a biography by Harold S. Bender ISBN 0-8361-1353-5

External links

  • Menno Simons in Global Anabaptist Mennonite Encyclopedia Online
  • Prints Bibliotheca Mennonitica Amsterdam: Doopsgezinde prenten
  • Menno Simons. Life, writings, images and links
  • Menno Simons Biography from the Church of the Brethren.net
  • Dr Victor Shepherd (2001). "Chapter 10: Menno Simons (1496 - 1561)". Witnesses to the Word. Toronto: Clements Pub.. ISBN 1-894667-00-X.
  • A Foundation and Plain Instruction of the Saving Doctrine of Our Lord Jesus Christ
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  Menno Simons (1496 - január 31. 1561) volt, anabaptista vallási vezető a régióban az Friesland németalföldi. Simons kortársa volt a protestáns reformátorok és követői néven vált ismertté Mennonites. "Menno Simons" (/ mɛno simɔns ː /) egy dutchification, a tényleges, fríz neve MINNE simens (/ mɪnə simn̩s /). [Szerkesztés]Tartalom

        
    1 Életrajz
            
    1.1 Korai élet
            
    1,2 római katolikus templom
            
    1,3 anabaptisták
        
    2 Teológia
            
    2,1 kiközösítés
            
    2,2 Krisztus menyasszonya
            
    2,3 csecsemő keresztség
            
    2,4 Béke
            
    2,5 aszkétizmus
        
    3 művei
        
    4 Jegyzetek
        
    5 Hivatkozások
        
    6 Külső hivatkozásokÉletrajzKorai életeMenno Simons született 1496-ban [1] Witmarsum, Friesland, Szent Római Birodalom a német nemzet. Úgy nőtt fel egy szegény paraszti környezetben, de nagyon keveset tudunk kapcsolatos gyermekkorát és családját. Apja neve lehetett Simon, Simons lévén patronym, míg volt egy bátyja nevű Pieter. [2]Simons felnőtt egy kiábrándult háború sújtotta országban. Friesland volt háború sújtotta a késő 15. és korai 16. században. Landsknecht katonák kísértett a fríz földeket az 1490-es években kényszeríteni a "Free" frízek, hogy elfogadja a herceg Sachsen-Meissen azok államfő. A herceg volt kormányzója Hollandiában a Habsburg család. Az egyik archenemies a Habsburgok, a herceg Guelders, betört Friesland 1515-ben, és meghódította fele. A másik felét átengedte a szász a Habsburgokat. A frízek megpróbálta visszaszerezni a szabadságukat, de túl gyengék voltak, és végül elfogadta a császári hatóság a Habsburg V. Károly császár [szerkesztés]Simons megtanult latin és néhány görög és tanították a latin egyházatyák során tanulmányairól, hogy papnak. [2] Még soha nem olvassa a Bibliát, előtt vagy alatt a papság képzésére, a félelem, hogy ő lesz kedvezőtlenül befolyásolják. Amikor később végiggondolni ezt az időszakot az életében, ő nevezte magát hülye. [3]Római katolikus templomŐ volt szentelték római katolikus pap 1515-ben vagy 1516 [4] at Utrecht. Ő ekkor nevezték lelkész apja Pingjum falu (1524).1526 körül vagy 1527 körüli kérdések átlényegülés tanát Menno Simons okozott, hogy megkezdi a komoly és mélyreható keresés a Szentírás, ami azt bevallotta, hogy korábban nem vizsgálták, hogy akár egy pap. Ekkoriban érkezett emlegetett egy "evangéliumi humanista" helyzetbe.Menno első ismeretek a "rebaptism", amely azt mondta: "nagyon furcsa hangzott számomra", 1531-ben jött. Ez akkor jutott eszköz útján meghallotta lefejezése Sicke Freerks Snijder a Leeuwarden, mert "rebaptized". A megújult kereső a szentírások Menno Simons elhagyta azt hiszik, hogy csecsemő keresztség nincs a Bibliában. Ő tárgyalta az ügyet, az ő pásztora, átkutatták az egyházatyák, és olvasni a műveit Luther Márton és Heinrich Bullinger. Még mindig töprengett a kérdés, ő került át Witmarsum. Itt került közvetlen kapcsolatba anabaptisták, prédikálás és gyakorló "hívő a keresztség." Később, néhány Münsterite tanítványok ott is. Miközben tekintették őket félrevezették, és fanatikus, ő hívta fel a hév, és véleményüket a Biblia, az egyház, a tanítvány. Amikor testvére Pieter között volt egy csoportja megölt anabaptisták Bolsward közelében 1535-ben, Menno tapasztalható lelki és szellemi válságban. Azt mondta: "imádkozott Istenhez, sóhajok és könnyek, hogy Ő adna nekem, bánat bűnös, az az Ő kegyelmének ajándéka, hozzon létre bennem tiszta szívet, és nagylelkűen át érdemben a bíbor Krisztus vére, ő kegyesen bocsásd meg az én tisztátalan séta és jövedelmező élet ... "[5]AnabaptistákA ház közelében, Bad Oldesloe Menno Simons, hogy azt gondolják, hogy már dolgozottMenno Simons elutasította a katolikus egyház és a papság január 12-én 1536 [4] öntés sorsa az anabaptisták. A pontos dátum a keresztség új ismeretlen, de valószínűleg nem sokkal megkeresztelkedett Witmarsum elhagyása után 1536 elején. Az október 1536 a kapcsolat Anabaptism ismert volt, mert abban a hónapban, hogy Herman és Gerrit Jans tartóztatták le és vádolták, amiért benyújtott Simons. Ő volt az 1537 körül felszentelt Obbe Philips. Obbe és testvére, Dirk Philips voltak a békés tanítványai sharina és Melchior Hoffman (a radikálisabb Hoffman követői miután részt vett a Münster Rebellion). Hoffman volt, aki bevezette az első önfenntartó anabaptista gyülekezet Hollandiában, amikor tanított és gyakorolt ​​hívők keresztség Emden Kelet Frisia. Menno Simons elutasította az erőszak által szorgalmazott Münster mozgalom, hisz nem volt szentírási. [6] teológiája középpontjában az elszakadás ezen a világon, és a keresztség által szimbolizált ez a bűnbánat. [6]"A valódi evangéliumi hit ... nem hazudok szunnyadó, de abban nyilvánul meg, minden igazság és a szeretet műveit, ez a ruha ... mezítelen táplálja az éhes, vigasztalja a megkínzott, nyomorult a menhelyek; támogatások és megvigasztal minden elnyomott; visszatér a jó a rosszat; szolgálja azokat, hogy megsérül, könyörög azon, hogy üldözik azt. ""Menno Simons-, Miért nem szűnik Oktatási és írás, 1539Menno nyilván gyorsan emelkedett vált ember hatása. Mielőtt 1540, David Joris, anabaptista a "inspirationist" fajta volt a legbefolyásosabb vezetője Hollandiában. A 1544-kifejezés, vagy mennonita Mennist alkalmazták egy levelet olvassa el a holland anabaptisták. [Szerkesztés]Huszonöt évvel azután, hogy lemondott a katolicizmus, Menno án halt meg január 31, 1561 at Wüstenfelde, Holstein, és eltemették a kertben. [2] Nős volt, hogy egy nő Gertrude, és volt legalább három gyermek, két lánya és egy fia. [szerkesztés]TeológiaMenno Simons (1854)Menno Simons befolyása Anabaptism a németalföldi oly nagy volt, hogy a baptista történész William ESTEP azt javasolta, hogy a történelem osztható három korszakot: "Menno előtt, alatt Menno, és Menno után". Menno különösen fontos, mert az ő jön az anabaptista mozgalom északon a nap leginkább zavaró, és segít nem csak fenntartani, de azt is létrehozni, mint egy életképes radikális reformáció mozgalmával. [Szerkesztés]KiközösítésGirolimon (1995) összehasonlítja a Menno Simons tanításait azokkal a protestáns reformátor Kálvin János (1509-1564), amelynek középpontjában a kiközösítés kérdésével. Ez a teológiai elemzés hangsúlyozza, éles kontrasztokat a két vezető a négy alapelv: a vezető eljárások kiközösítés, a szankciók súlyossága a excommunicant, a helyreállítása egy bűnbánó egyén és a polgári büntetés. Kálvin és Menno, mindegyik egy különálló szárny vezetője a reformáció, mind hittek ebben szélsőséges formája fegyelem elengedhetetlen, hogy a funkció az egyház a társadalomban, hogy megegyezés született az alapvető okok kiközösítés kifejezett az Újszövetségben. Menno viszont megálmodta a megrovás alkalmazásával a folyamatot irányítja az egész test egyház ellen bűnt Calvin fenntartott kiközösítés a különösen súlyos vétkei azonosított a Társaság a lelkipásztorok és a konzisztórium. Többek között nézeteltérések, Calvin jóváhagyott civil büntetés bizonyos formái kimondottan az elkötelezettség hiánya pedig Menno szorgalmazta a szigorú egyházi / állam szétválasztása. Ezek alapvetően különbözött leginkább a saját véleményét, hogy miért volt szükség egyházi fegyelem. Simons látta az emberi tökéletesedés az átváltás után elérhető, míg a Kálvin hangsúlyozták 1 ágostoni teológia az emberi romlottság. [7] [8]Krisztus menyasszonyaMenno Simons felhívta nehézkesen, bibliai képek a Krisztus menyasszonya, amikor derített fényt egy új templom a korai 17. században. Azt találta, a bibliai Énekek Éneke leírását közötti viszonyt tisztított egyház és a Krisztus, hogy nem csak azokra a református egyház, hanem a földi házasság férfi és nő között. Mint a menyasszony a dalokban, a nő kell jönnie a teljes szeretetet és odaadást, és megtisztítják az ő természetes gonosz a kapcsolatot a férjével. Nem változtatja meg a hagyományos nézet közötti kapcsolatok férfiak és nők, hanem idealizált a nő alárendelt és ivartalan állapotát. [9]Csecsemő keresztelésAz anabaptisták felnőtt keresztséget ragaszkodott. Ezzel szemben Martin Luther megvédte csecsemő keresztség, ez ered szerinte az egyház, mint ideális befogadó valóság egy keresztény társadalomban. Menno Simons alapította elutasítása csecsemő keresztségben a koncepció a templom, mint egy fegyelmezett csoportja, akik önként kötelezettséget életüket Krisztusnak. Úgy nézett, mint a megszentelődés egész életen át tartó folyamat, amely nem teljesen megszabaduljon a bűn jelenléte az élet. [10]BékeBár néhány anabaptisták Amszterdamban és Münsterben a 16. században folytató túlzásokat, holland Mennonites általánosságban lett jámbor és békés. Ennek magyarázata az átalakítási van szükség, és a válasz rejlik Menno átalakításában a katolikus pap és apologéta, hogy pacifista anabaptista reformer-átalakítás kapcsolódó személyes kapcsolata a radikális Münsterites és békés Melchiorites. Az ő 1539 Menno Simons keresztény keresztség kijelentette, ő vonakodik, hogy vegyenek részt viták, amelyek már fakadt az ő vonakodik évek bejelenteni az igazi ítélet. [11]ÖnsanyargatásMenno Simons elutasította aszkézis szempontjából hagyományos gyakorlatát szociális visszahúzódás, önmegtagadás és önmegtagadás. Történelmi teológus Richard Valantasis azonban azt javasolta, hogy az aszkézis nem határozható meg, ezek a fizikai gyakorlatok, hanem mint egy csoport tevékenységének célja, hogy helyreállítsa a társadalmi viszonyokat az egyén és a domináns társadalmi környezet egy új szubjektivitás, a különböző társadalmi kapcsolatok, és az alternatív szimbolikus univerzumban. Simons a teológia az aszkéta Valantasis a definíciót, mert ezeket a módszereket használják átalakítására anabaptisták "kapcsolata" világi "társadalom. [12]Művek

        
    Dat Fundament des Christelycken LEERS (1539-1540; Alapítvány a Keresztény Tan) [13]
        
    Van de Geestlijke Verrijsenisse (kb. 1536; Spirituális Feltámadás)
        
    De Nieuwe Creatuere (kb. 1537, The New Birth)
        
    Christelycke leringhen op den 25. Zsoltár (kb. 1538, meditáció a huszonötödik zsoltár)Megjegyzések

        
    ^ Menno életében. Menno Simons.net. Hozzáférés: 2009/04/15.
        
    ^ A b c Menno Simons (1496-1561). Globális anabaptista Mennonita Encyclopedia Online. Hozzáférés: 2009/04/20.
        
    ^ (Holland), Menno Simons "uitgang ITU Het Pausdom .. Digitális könyvtár holland irodalom. Hozzáférés: 2009/04/20.
        
    ^ A b "Mennonites". Catholic Encyclopedia. New York: Robert Appleton Company. 1913.
        
    ^ "Menno Simon lemondást a római egyház". Hozzáférés 2007/04/13.
        
    ^ A b Gonzalez, J. (1975). A keresztény gondolkodás története. Abingdon Press. 96 pp.
        
    ^ Michael Thomas Girolimon, "Kálvin János és Menno Simons a vallási fegyelem: az eltérő mértéke és jellege," Fides et Historia 1995 27 (1): 5-29
        
    ^ Charles Wiley, "'Hand ez az ember át a Sátán: összehasonlítása Kálvin János és Menno Simons a kiközösítés" Fides et Historia 1993 25 (3): 16-32
        
    ^ Beth Kreitzer "Menno Simons és a Krisztus menyasszonya" Mennonita negyedéves felülvizsgálata 1996 70. cikkének (3): 299-318
        
    ^ Egil Grislis, "Martin Luther és Menno Simons a csecsemő keresztség" Lapjának Mennonita Tanulmányok 1994 12: 7-25
        
    ^ Ábrahám Friesen, "jelen van a Inception: Menno Simons és a kezdetei holland Anabaptism" Mennonita negyedéves felülvizsgálata 1998 72 (3): 351-388
        
    ^ Lawrence J. Altepeter, "A Menno Simons az aszkétizmus" Mennonita negyedéves felülvizsgálata 1998 72 (1): 69-83
        
    ^ A Menno-Book Foundation. Menno Simons.net. Hozzáférés: 2009/04/15.Referenciák

        
    Holland Anabaptism: Origin, hendikep, élet és a gondolkodás (1450-1600), Cornelius Krähn
        
    Az anabaptista Történet: Bevezetés a tizenhatodik századi Anabaptism, William Roscoe ESTEP ISBN 0-8028-0886-7
        
    A teljes Menno Simons írásai ..., fordította és szerkesztette Verduin Leonard John C. Wenger, egy életrajz Harold S. Bender ISBN 0-8361-1353-5Külső hivatkozásokWikimedia Commons média kapcsolatban: Menno SimonsWikidézet egy idézetek gyűjteménye kapcsolatban: Menno SimonsWikiforrás van eredeti műveket írt, vagy about:Menno Simons

        
    Menno Simons Global anabaptista Mennonita Encyclopedia Online
        
    Kiírja Bibliotheca Mennonitica Amszterdam: Doopsgezinde prenten
        
    Menno Simons. Az élet, írások, képek és linkek
        
    Menno Simons Életrajz az egyház a Brethren.net
        
    Dr. Victor Shepherd (2001). "10. fejezet: Menno Simons (1496-1561)". Tanúk a Word. Toronto: Clements Pub .. ISBN 1-894667-00-X.
        
    Az Alapítvány és a Plain utasítására mentése Tan a mi Urunk Jézus Krisztus

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése