Magán levél 2008
Néhány probléma a jelenlegi korral és magyar politikával.
1. Miközben a világ túllép a poszt modern átmeneti korszakán, készül (posztmodernkor véget ér én ezt a kort 1914-1989 datálnám) nagyhatalmak újra megváltozni készülnének Magyarországon kisebbségi kormány, van hatalmon, holott a demokrácia a többségi elven alapul az utilitárius etikán és norma rendszeren, amely a modern korban jött létre (1776-1914) Egy liberálisnak azonban mindig tudnia kell a többségnek nincs mindig igaza. Gondoljunk csak a bolsevikok diktatúrájára vagy a fasiszta diktatúrára. A történelem pikantériája, hogy bármennyire is mélységesen együtt érzek Gyurcsány Ferenccel én, nem vagyok szofista én Szókratész pártján, állok, de filozófiai szemmel nézve a volt bolsevik párt 6. hónapja kérdőjelezi meg áttétel a demokrácia alapjait pikáns, hogy ezt mensevikként teszik kisebbségben. (Munkás nem mindig dönt helyesen vigyázat ezek a poszt modern utáni kor gondolatai vigyázat a demokrata Gyurcsánynak szánt golyók, betalálhatnak. Kína bár a 3. világhoz tartozik kommunista ország a magyar kommunisták szerint a szocializmus a jövő társadalma Vajnai Attila 2008. Szili Katalin szerint eljött a felszabadulás ideje. Ki nevethetjük őket, de ha komolyan vesszük fel is, darálhatjuk pártjaikat és a szavazó bázisukon, lehet, osztozkodni vagy döntse el az SZDSZ frakció vörös csillag vagy horogkereszt, legyen a parlament tetején. Az MSZP egy lassított előrehozott választást, amit nem egy szakértői kormány, hanem FIDESZ KDNP SZDSZ MDF kormány előz meg 1 évig, aligha tud lenyelni. Nincsenek arra fel készülve, hogy az EP után országgyűlési választás legyen. A volt kommunisták egy valamit viszont világosan látnak: A világ újra a struktúrák felé fordult realisztikus szemlélet mellett megjelent a holisztikus ismét rendszerekbe, távlatokba gondolkodunk 3 éves költségvetés, ez hasonlít, de nem az öt éves terv. A poszt modern utálja a struktúrákat a fundamentalistakor, szereti gyerekek Thürmer Sztálint ad ki a fiatalok Marxot, és Lenint hoznak fel a pincéből Pesten. Magyar politika érdeke a hidegháború felszámolása ez pedig nem jogi hála istennek, hanem politika eszközökkel szükséges ma.
2. Nyilvánvaló, hogy az MSZP-ben ideológiai viták hangsúly eltolódások vannak ez az MSZP, aligha lesz képes Konzervatív liberális vállalkozó barát politikára. Aligha fog kiadást csökkenteni, a közteher kárára hogy a vállalkozóknak adott csökkentsen. Ilyen paradigmaváltásra egy a marxizmust újra értékelő párt aligha képes még Gyurcsány Ferenc sem bár mennyire tiszteletre méltó politikus.
3. A szélső jobboldali erőket egy konzervatív liberális kormány kordában tud tartani. Nem tekintem példának Horthy Miklóst, de a Német hadsereg megszállása döntötte meg rendszerét. A liberális kormány tagok felelőssége pedig felvethető Horthy emberiség elleni bűnei miatt.
4. A baloldali SZDSZ soha nem ért el olyan eredményeket, mint a Kis János vezette SZDSZ. Az SZDSZ újra 3% -on nem kéne visszaesni koalícióra, kell menni az egykori ellenzékieknek vagy a bolsevikoké az ország vagy a szélsőjobbé.
5. Gráf Józsefet tiszteli a Fidesz, de aligha fogadná el minszterelnöknek.
Tisztelettel
Nyári Zoltán
1. Miközben a világ túllép a poszt modern átmeneti korszakán, készül (posztmodernkor véget ér én ezt a kort 1914-1989 datálnám) nagyhatalmak újra megváltozni készülnének Magyarországon kisebbségi kormány, van hatalmon, holott a demokrácia a többségi elven alapul az utilitárius etikán és norma rendszeren, amely a modern korban jött létre (1776-1914) Egy liberálisnak azonban mindig tudnia kell a többségnek nincs mindig igaza. Gondoljunk csak a bolsevikok diktatúrájára vagy a fasiszta diktatúrára. A történelem pikantériája, hogy bármennyire is mélységesen együtt érzek Gyurcsány Ferenccel én, nem vagyok szofista én Szókratész pártján, állok, de filozófiai szemmel nézve a volt bolsevik párt 6. hónapja kérdőjelezi meg áttétel a demokrácia alapjait pikáns, hogy ezt mensevikként teszik kisebbségben. (Munkás nem mindig dönt helyesen vigyázat ezek a poszt modern utáni kor gondolatai vigyázat a demokrata Gyurcsánynak szánt golyók, betalálhatnak. Kína bár a 3. világhoz tartozik kommunista ország a magyar kommunisták szerint a szocializmus a jövő társadalma Vajnai Attila 2008. Szili Katalin szerint eljött a felszabadulás ideje. Ki nevethetjük őket, de ha komolyan vesszük fel is, darálhatjuk pártjaikat és a szavazó bázisukon, lehet, osztozkodni vagy döntse el az SZDSZ frakció vörös csillag vagy horogkereszt, legyen a parlament tetején. Az MSZP egy lassított előrehozott választást, amit nem egy szakértői kormány, hanem FIDESZ KDNP SZDSZ MDF kormány előz meg 1 évig, aligha tud lenyelni. Nincsenek arra fel készülve, hogy az EP után országgyűlési választás legyen. A volt kommunisták egy valamit viszont világosan látnak: A világ újra a struktúrák felé fordult realisztikus szemlélet mellett megjelent a holisztikus ismét rendszerekbe, távlatokba gondolkodunk 3 éves költségvetés, ez hasonlít, de nem az öt éves terv. A poszt modern utálja a struktúrákat a fundamentalistakor, szereti gyerekek Thürmer Sztálint ad ki a fiatalok Marxot, és Lenint hoznak fel a pincéből Pesten. Magyar politika érdeke a hidegháború felszámolása ez pedig nem jogi hála istennek, hanem politika eszközökkel szükséges ma.
2. Nyilvánvaló, hogy az MSZP-ben ideológiai viták hangsúly eltolódások vannak ez az MSZP, aligha lesz képes Konzervatív liberális vállalkozó barát politikára. Aligha fog kiadást csökkenteni, a közteher kárára hogy a vállalkozóknak adott csökkentsen. Ilyen paradigmaváltásra egy a marxizmust újra értékelő párt aligha képes még Gyurcsány Ferenc sem bár mennyire tiszteletre méltó politikus.
3. A szélső jobboldali erőket egy konzervatív liberális kormány kordában tud tartani. Nem tekintem példának Horthy Miklóst, de a Német hadsereg megszállása döntötte meg rendszerét. A liberális kormány tagok felelőssége pedig felvethető Horthy emberiség elleni bűnei miatt.
4. A baloldali SZDSZ soha nem ért el olyan eredményeket, mint a Kis János vezette SZDSZ. Az SZDSZ újra 3% -on nem kéne visszaesni koalícióra, kell menni az egykori ellenzékieknek vagy a bolsevikoké az ország vagy a szélsőjobbé.
5. Gráf Józsefet tiszteli a Fidesz, de aligha fogadná el minszterelnöknek.
Tisztelettel
Nyári Zoltán
"Dr. Fodor Gábor" <szdsz@szdsz.hu> írta:
A Gyurcsány Ferenc által meghirdetett cselekvési tervvel nem az a fő probléma, hogy a kormányfő korábbi, ennél lényegesen előremutatóbb és jobb programjai sem valósultak meg. A Megegyezésben írottakat akkor sem tudná az SZDSZ elfogadni, ha azt egy hiteles és széles támogatottsággal bíró kormány vezetője tette volna le az asztalra. Ennek legfőbb oka, hogy ez a program nem reális. Hiába támogatná az országgyűlés többsége, ha a benne foglalt célok egyszerűen nem elérhetőek.
A fehéredés mint csodafegyver?
Gyurcsány Ferenc programjában abból indul ki, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ezzel minden parlamenti párt és valószínűleg az emberek többsége is egyetért. Kevesen cáfolják az adócsökkentés szükségességét is, aminek persze az a legnépszerűbb módja, ha a semmiből teremtünk pénzt, így nem kell elvonni az emberektől. A miniszterelnök írásában a gazdaság fehéredését jelöli meg csodafegyverként, tehát a kormány abból a pénzből akarja csökkenteni az adókat, hogy többen fizetik majd be azt. Azaz a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.
A fehéredés felülértékelése azonban nem más, mint kommunikációs trükk. Gyurcsány Ferenc szerint ebből évente 300 milliárd forint folyhatna be, amit adócsökkentésre lehet fordítani, így jön ki négy év alatt az 1200 milliárdos szám. Csakhogy a miniszterelnök két dologgal nem számol. Az egyik, hogy fehéredésből ennél lényegesen kevesebb bevétele van az államnak. Mérhetetlen cinizmust tükröz, hogy augusztus 28-án a kormányfő ezt maga ismerte be: tavaly 80-100 milliárd forint ilyen bevételt mutatott ki a Pénzügyminisztérium, 2009-re egyelőre 50 milliárdot várnak. A másik, hogy a jelenlegi kormány mandátuma 2010-ig szól, ami finoman szólva is bizonytalanná teszi a négy éves kormányzati terveket. A javaslatok 2010-ig megvalósítható elemei - bár irányuk többnyire helyénvaló - összességükben még akkor sem alkalmasak valódi gazdaságpolitikai fordulat kiváltására, ha a belső- és külső feltételek a lehető legkedvezőbb módon alakulnának.
Emellett még a gazdaságpolitikához kevésbé értőkben is jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha társadalmi sérelmek nélkül, a kiadások szinten tartásával lehet adót csökkenteni, akkor miért nem tette meg ezt az intézkedést korábban a kormány? Nehéz más választ találni, mint azt, hogy ez a javaslat - ha alapvető irányaiban helyes is, sajnos - működésképtelen.
Önellentmondások és hamis helyzetkép
Arra, hogy ekkorát változzon a magyar gazdaság ilyen rövid idő alatt, nincsen semmiféle garancia. Mi több: éppen Gyurcsány Ferenc maga szögezi le, hogy az állami kiadásokhoz nem lehet hozzányúlni. Ha nincs 300 milliárd fehéredés, nincsen érdemi adócsökkentés sem. És nem lesz, mert a program legrosszabb és leghiteltelenebb eleme éppen az, hogy kormányzati segítség, intézményi változások helyett egyetlen valódi eszközként a rendőrállami módszereket, a zéró toleranciát jeleníti meg. Teszi mindezt úgy, hogy írása bevezetőjében megint csak az ellenkezőjét állítja.
Egy másik szembetűnő ellentmondás az újraelosztással kapcsolatos. Az újraelosztás azt jelzi, hogy az ország összes jövedelméből mennyit rakunk a közösbe. Szinte minden gazdasági szakértő azt állítja, hogy ezt a szintet csökkenteni kellene, túl nagy az állam, túl sokat és túl pazarlóan költ. A miniszterelnök elismeri, hogy a jelenlegi szintről 43-45 százalék körülire kellene levinni az újraelosztás mértékét, majd fél oldallal később hozzáteszi: az állami kiadások csökkentésére nincsen érdemi lehetőség. Ebből következik, hogy a bevételek csökkentésére sincsen, azaz nem csökken az újraelosztás. A Megegyezés szépen hangzik, de politikai üzenetnek sok - programnak viszont kevés. Nem azért nem működik, mert a kormányfő hiteltelen, hanem azért hiteltelen, mert amit a miniszterelnök javasol, az működésképtelen.
Csak a rászorulóktól venne el?
A segélyezés kérdéséről sokat beszéltek az elmúlt hónapokban az úgynevezett "monoki modell" kapcsán. A kormányfő írásában leszögezi, hogy a rászorulók és az elesettek nem válhatnak bűnbakká. A liberálisok ezt az elvet természetesen támogatni tudják, a probléma csupán az, hogy a jóléti területen kizárólag a segélyeket említi Gyurcsány Ferenc, mint olyan kiadásokat, amiket csökkenteni kellene. Ezzel pedig éppen a legelesettebbeket, a segélyezetteket teszik bűnbakká a magas közkiadások miatt. Sőt: a korábbiaknál erőteljesebben jelenik meg az elv, hogy a munkanélküliség individuális, egyéni problémákra vezethető vissza, ezért csak az kaphasson segélyt, aki betegsége miatt nem képes dolgozni.
Ahelyett, hogy a kormány megismertetné az emberekkel a valós tényeket, azt, hogy segélyezésre viszonylag keveset költ az állam, azt, hogy abból gyakorlatilag semmit nem lehet megtakarítani, a munkanélküliségnek pedig alapvetően nem egyéni (egészségi, morális stb.), hanem társadalmi, gazdasági, területi okai vannak. Csak ezzel magyarázható ugyanis az, hogy a képzetlenek között az unió átlagához képest is riasztóan kevesen, fele akkora arányban dolgoznak. Az SZDSZ a rászorultság elvén működő szociálpolitikát támogatja, a kormányfő által vázolt javaslat pedig fényévekre áll ettől. A liberálisok azt szeretnék, hogy állami támogatásban az részesüljön, aki valóban rászorul, ehelyett a kisebbségi kormány éppen tőlük venné el a pénzt. A kormányfő látható szavazatszerzési indokkal tesz eleget a populista rendpárti követeléseknek. Ehhez pedig az SZDSZ nem kíván asszisztálni.
Ötlethalmaz és megvalósíthatóság
A programra általánosságban jellemző, hogy kidolgozatlan és megalapozatlan ötletekkel operál. Ilyen például a családi pótlék tervezett átalakítása. A kormány tervei szerint a veszélyeztetett gyermekek családi pótlékának egy részét az erre illetékes gyermekjóléti hatóság költhetné el a gyermek érdekei szerint. Mindez felveti azt a kérdést, hogy jó-e, ha egy hivatal költi el a családi pótlékot a gyerek vélt érdekei alapján, és hogy nem egy jellegéből adódóan korrupt rendszert hozna-e létre a kormány? Ehhez hasonlóan érthetetlen nyugdíjasok jubileumi támogatásának ötlete - az a tervezet, miszerint a 90., 95., illetve 100. életévüket betöltők külön támogatást kapnak. Ez a javaslat amellett, hogy nyilvánvaló populizmus és látszatintézkedés - vajon hány 90 éves kor fölötti ember él ma Magyarországon? -, diszkriminál az emberek között. Miért ér többet az államnak egy gazdag 90 éves, mint egy szegény 87 éves nyugdíjas?
Átgondolatlan javaslat, hogy hátrányos térségekben a munkáltatónak nem kellene járulékokat fizetnie, ha új munkaerőt alkalmaz. Ez biztosan visszaélésekhez vezetne, amiből több kár keletkezne, mint haszon. Hasonlóképpen idézhető a sokadik adóamnesztia ötlete, amely nemcsak kidolgozatlan, de éppen az adófizetői morált rontja not aminek javulása a kormányfő szerint az adócsökkentés egyetlen fedezete. Ezzel szemben szó sem esik a 13. havi nyugdíjról vagy a családi pótlék differenciálásáról, tehát olyan intézkedésekről, amelyek azt szolgálnák, hogy a pénzt nagyobb mértékben a ténylegesen rászorultak kapják, vagy akár csak hozzájuk jusson el. Bár szó esik a környezetvédelemről, konkrét javaslatok nem szerepelnek a programban, és az elmúlt hónapokban kifejezetten visszalépést lehetett tapasztalni ezen a területen, ami a huszonegyedik század elején elfogadhatatlan egy EU-tagállam kormányától.
Szintén érthetetlen, hogy a foglalkoztatás-bővítés és a munkahelyteremtés eszközeit továbbra is szinte kizárólag a közfoglalkoztatás növelésében és büntető, szankcionáló intézkedésekben van megjelölve. Ha a foglalkoztatás bővítésének meghatározó eszköze a közfoglalkoztatás, akkor annak költsége lényegesen magasabb a segélyezés jelenlegi költségeinél, viszont kimutatható haszna továbbra sincsen. A közfoglalkoztatásból nem vezet út a valódi munkahelyteremtéshez.
És végül...
A Szabad Demokraták Szövetsége Gyurcsány Ferenc programját nem tudja támogatni. Szakpolitikai javaslatai nemcsak a liberálisok szerint megalapozatlanok, hanem hazai és külföldi gazdasági szakértők szerint is. Cselekvési tervnek kevés, mert bár konkrét javaslatok is szerepelnek benne, de a társadalmi igazságosság megteremtése helyett a régi igazságtalanságokat konzerválja. A program még csak nem is szociáldemokrata, mert a legelesettebbeket támadja és a középosztály kiváltságait védi. A liberális párt szerint a jóléti rendszer nem csak megváltoztatható szisztéma, hanem megváltoztatandó is. Hiába tűz ki a Megegyezés című írás helyes célokat, konkrét javaslatai nem segítenek a célok elérésében, nem segítenek Magyarországon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése